Hazánkban mindenhol 5-7 évente ki kellene cserélni szinte a teljes útburkolatot, ahogy teszik azt tőlünk nyugatabbra. Nincs rá keret. Marad a kátyúzás. A Civishírnek mesélt a Duna Aszfalt Kft. igazgatója, Puskás Béla a kátyúzásról.
A kívülálló a kátyúzás során csak lyukak tömködését látja. Felmerül a kérdés, nincs-e olyan eljárás/technológia, aminek segítségével eredendően is erősebb és ellenállóbb aszfaltréteg kerülhetne az útra?
- A kátyúzást megrendelő alapján végzi a kivitelező, így csak a megrendelt kátyúk kijavítását végezhetjük el. A megrendelések folyamatosan érkeznek a városi utak fenntartóitól. Sajnos vannak olyan esetek is, hogy a munka esőben történik, ami a technológiával ellentétes, de az óriási kátyúk rendkívűl balesetveszélyesek, így a város kifejezett kérésére a munkát ilyen esetekben is elvégezzük. A legjobb technológia a teljes burkolati réteg megújítását jelentené, mint ahogy ez történik a nyugati országokban útjain 5-7 évente. Ezzel homogén és teherbíró felületet kapnának útjaink, ami a megnövekedett forgalom és teherbírás igényét is kielégíthetné. Sajnos erre sem Debrecenben, sem az ország többi részén nem áll rendelkezésre anyagi fedezet. Útjaink burkolati rétegei elöregedettek, már régen túl vannak a tervezett életkorukon, nem is említve az építés idejében tervezetthez képest megnövekedett forgalmat és a terhelés nagyságát - mondta a Duna Aszfalt Kft. igazgatója.
"A nagy földrengés után rengeteg ház dőlt össze. Ezért törvény elé állították a betonvasat, a téglát és a cementet. Mindegyik próbálja védeni magát.
A betonvas:
- Ahelyett hogy kétujjnyit tettek volna belőlem a falba, csak egyujjnyit raktak bele. Ahelyett hogy egymásba kapcsoltak volna, csupán itt-ott összehegesztettek.
Felmentik. Következik a tégla:
- Ahelyett hogy lapra tettek volna, élre állítottak. Így csak fele olyan vastag lett a fal.
Őt is felmentik. Következik a cement, amely így védekezett:
- Én, ott sem voltam...!"