Több mint 50 tonna jelöletlen görögdinnyét vontak ki a forgalomból az ellenőrök egy görögdinnye-felvásárló telepen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balkányban - tájékoztatta Budai Gyula pénteken az MTI-t. A Gépnarancs.hu a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt írásban kérdezte meg, hogy a jelöletlen dinnyét miért nem lehet felhasználni? A NÉBIH válasza megérkezett...
Forrás:
gepnarancs.hu
Feltöltő: nocenz_Ura
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Qrvára nem ártalmas a környezetre, ugye. Ha eső után beivódik a talajba, az nem számít, ugye?
Kilóg a lóláb: megvették a labort, oszt' jónapot! Fosik itt már mindenki, még az a szerencse, hogy a diktátor is!
Ezekkel a széplelkekkel a hajdanvolt növényvédelmi kodex szellemében szívesen elbeszélgetnék.
Annak idején, példul a Higany utcában (ma nem tudom hogy hívják) a megboldogult MÉM NAK laborjaiban nem okozott gondot a szermaradványvizsgálat.
A felület átöblítése és az öblítővíz elemzése mikrobiális toxinokra, mikróbákra, illetve a felületi szennyezésekre egyáltalán nem megoldhatatlan, amellett az egész tétel egyben is kezelhető. A módszer ki van találódva, és 30 évvel ezelőtti technológiákkal is megvalósítható volt.
A felületi mosás után az eltarthatóság természetesen romlik. A belső szennyezésekre pedig a reprezentatív mintavételi szabályok érvényesek.
A takarmány-előírások sok szempontból mindig is lazábbak voltak. A magas víztartalmú termék silózása nem megoldhatatlan. Ekkor amúgy is lezúzásra kerül, és így a teljes mintét reprezentáló szermaradványvizsgálat, és mikotoxin-vizsgálat is megoldható.
Csak ugyebár a hatósági nem akarásnak törvény és betartás a vége.