Én egy 22 éves lány vagyok,aki mindig komolyan gondolkodott az élettel kapcsolatban. Nem voltam kicsapongó természetű. Az átlagnál érettebbnek érzem magam,ugyanakkor van egy dolog,ami emészt. Mindig is úgy éreztem,az anyaság az én hivatásom,fiatal anya szerettem volna lenni. Több mint egy éve erősen,mindennél jobban vágyom erre a szerepre. Sokat elemezgettem magamban,miért is szeretném ennyire,ne talán valami lelki gondom lehet,amivel ezt szeretném-e pótolni,de hosszú vágyakozásom közepette rájöttem,bármit teszek,hogy elfeledjem ezt az érzést,annál jobban érzem. Ha csak rá gondolok,szinte valóságosnak érzem a gyermekemet,aki még csak az álmaimban létezik. Mindennapi teendőim között nincs olyan dolog,amiről eszembe ne jutna,s ha meglátok kismamákat és gyerekeiket,örömmel és fájdalommal vegyes érzés uralkodik el rajtam. Nincs nap,hogy ne gondolnék még meg nem született kisbabámra.

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.