36 éves férfi vagyok, 4 hónappal ezelőtt elvesztettem azt a nőt aki a mindent jelentette nekem. Katikámnál 28 évesen rákot diagnosztizáltak, 1 évig harcolt, harcoltunk sajnos mindhiába. 7 évig éltünk együtt, már a kapcsolat elején éreztem, hogy ő az az ember akivel le akarom élni az életem. Ő volt a másik felem, a lelki társam ő volt nekem a minden. A csodálatos èlmények mellett a kapcsolatunknak két gyönyörű szép gyermek is a gyümölcse lett. Kislányom 5 éves kisfiam 20 hónapos. Egyedül maradtam velük és az elvesztése feletti feldolgozatlan fájdalom mellett, a gyermekek iránti felelősség is megnövekedett. Úgy érzem, hogy egy kicsit én is meghaltam akkor 4 hónappal ezelőtt. Egy dologban vagyok biztos, hogy a gyermekeimet tisztességben, szeretetben felneveljem. Mosolygok rájuk játszok velük és megadok mindent nekik amit csak tudok, de hazudni nem lehet nekik, sokszor èszreveszik hogy szomorú vagyok, sajnos néha azt is látják ha sírok. A kérdésem az lenne, fel lehet-e dolgozni valaha a...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.