Röpiratot tett közzé az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet. Meggyőződésük szerint szükség van a miniszterelnök-jelöltek vitájára – írja a Hír24.
Javasolják, hogy minden választási kampány természetes része legyen legalább a két legesélyesebb miniszterelnök-jelöltnek a rádiók és a televíziók előtt lefolytatott nyilvános vitája.
"A kormányzásra igényt tartóknak elemi kötelességük, hogy elősegítsék választóik tájékozódását, hogy ebben a kivételesen fontos időszakban a választók megfelelő formában juthassanak információkhoz."
A pártok fizetett hirdetései erősen korlátozottan adnak reális képet a hirdetőről. A hírműsorok csak részlegesen, töredékesen látják el a politikai tájékoztatással kapcsolatos feladataikat. A pártok kampányeseményei, noha fontosak, csak korlátozottan segíthetik a választópolgárok tájékozódását – olvasható a Hír24 cikkében.
A vitán a szervezetek szerint olyanokról kellene vitázni, mint hogy Magyarország elkötelezett-e az EU-tagság mellett, a választók melyik problémája a legfontosabb a jelöltnek, vagy meg kellene vitatni az Alkotmány körüli vitákat is.
Íme a pontos kérdések:
1.Tervez-e változtatásokat a csökkenő létszámú országgyűlés működtetésében? Elégedett-e az egyes törvényjavaslatok országgyűlési vitájával, akar-e változtatni a szabályokon? Kívánja-e garantálni az ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottságok létrehozását? Mit gondol a parlamenten kívüli szólás, a közéleti viták szabadságáról, a sajtószabadság állapotáról?
2. Alaptörvény vagy alkotmány? Elégedett-e a szabadságjogok érvényesülésével? Ön szerint a magyar alkotmányosság általában és különösen eleget tesz-e a nemzetközi minimumkövetelményeknek? Változtatna-e és mit a független intézmények (Alkotmánybíróság, bíróságok, ombudsmanok, Állami Számvevőszék, MNB) helyzetén? Helyes-e, hogy az Országgyűlés dönt a bevett egyházi státuszról? Változtatna-e a kétharmados törvényekben rögzített közpolitikák körén, helyes-e, hogy az Országgyűlés kétharmaddal dönt az adó- és nyugdíjrendszer szabályairól, földtulajdonlásról és például a kizárólagos állami tulajdonról? Változtatna-e a külföldön élő magyarok választójogán? Megváltoztatja-e a kétharmad által független pozíciókba kinevezettek megbízatását, ebben a kérdésben milyen szabályok szerint döntene?
3. Elkötelezi-e magát Magyarország EU-tagsága mellett? Hogyan látja az ország transzatlanti kapcsolatainak jövőjét? Mikor lehet Magyarországon euró?
4. Választási győzelme esetén milyen Magyarországot lát 2018-ra? Vállalja-e, hogy a következő költségvetésben mindenképpen növeli az egészségügyi, az oktatási és a kutatás-fejlesztési kiadásokat – és melyiket mennyivel? Milyen forrásból?
5. A választók mely mai gondjai a legfontosabbak önnek? Mik a legsürgősebb jogalkotási feladatok? Van-e kidolgozott, határidős terve az éhező gyerekek, a hajléktalan emberek, a legnehezebb helyzetű devizahitelesek segítésére, a férfiak és a nők közötti bérkülönbségek csökkentésére?
6. Mit tesz azért, hogy az országban csökkenjen a megosztottság, a „másik" sértegetése, a gyűlölködés?
7. Milyen gyakorlati intézkedéseket tervez az ország gazdasági helyzetének, versenyképességének javítása, a tartós és érdemi gazdasági növekedés beindítása érdekében? Kell-e és lehet-e csökkenteni az ország eladósodottságát? Érzékel-e a gazdaság szereplőit érintő jogbizonytalanságot, ha igen, hogyan kíván ezen változtatni? Van-e gyakorlati terve a vállalkozásokat nyomasztó adminisztratív terhek csökkentésére? Mennyi állam és mennyi állami tulajdon legyen a magyar gazdaságban? Mit kíván privatizálni, mit államosítani? Mit kell tenni esetleg változtatni a földtulajdon és a mezőgazdasági gazdálkodás tulajdonosi és részvételi jogosultságai tekintetében?
8. Hány új munkahely lesz a közszférában, illetve a versenyszférában 2018-ra? Hogyan lehet megállítani a fiatalok elvándorlását? Vissza lehet-e hívni a külföldre távozottakat?
9. Milyennek látja a jövedelmi egyenlőtlenségeket Magyarországon ma? Kívánatosnak tartja-e ezek csökkentését? Milyen adórendszert tervez? Egy- vagy többkulcsosat? Hogyan tervezi segíteni a munkaerőpiacról sok éve kiszorult képzetleneket? Mit gondol a közmunkáról? 2018-ra mennyi lesz a minimálbér Magyarországon? Mit tervez a reménytelen szegénység csökkentésére, megszűntetésére? Mit gondol a magyar szociálpolitika helyzetéről, tervez-e változtatásokat?
10. Mit vállal a roma emberek helyzetének jobbítása érdekében? Integráció vagy „szeretetteljes szegregáció"? Ki viselje a terheket? Ki és milyen forrásokból segítse a helyi közösségeket?
11. Mi a teendő a közoktatásban Magyarországon? Több pénzt szánna rá? Maradjon-e a központosítás vagy változtatásokra van szükség? Milyen szakmai autonómiát kínál az iskoláknak, a pedagógusoknak? Hány éves korig legyen tankötelezettség? Mit gondol a szakképzés és a felsőoktatás arányáról?
12. Tervezi-e az egészségügyi költségvetés érdemi növelését? Mit tenne a kórházak helyzetének és a kórházi állapotok javításáért, a rendelőintézeti és a kórházi várólisták csökkentéséért?
50 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ellenzéki magatartásuk, átesett az ország ellenségi magatartásába.
Azon elv alapján mennél rosszabb az ország külföldi megítélése, annál jobb az ország belső ellenségének. Mivel ez szolgálja érdeküket, a hatalom újbóli megszerzésére, kihagyva a népet,mint tették azt a Népköztársaság elhagyásával, lett csak köztársaság, az ő kiváltságos uralkodó köztársaságuk, amit az egyéni érvényesülésükben ki is használnak.
A ráadás : " Ellenzéki magatartásuk,átesett az ország ellenségi magatartásába".
Aki ilyen mondatot leír /stilisztikailag ! /az minden egyéb gazságra is képes, mint például a
" nem-e ".
Új hozzászólás