Magyarországon 2010-ben a közbeszerzések 54,3 százalékánál, 2011-ben 49,1 százalékánál csak egy ajánlat volt, az EU 2014-es korrupciós jelentése szerint.
“Azt az egyet kéne meghívni, akire szükségünk van (…) így is a közbeszerzési törvény gúzsba köti ezt az országot” – L. Simon László, fideszes országgyűlési képviselő, a reklámadó benyújtója fejtegette ezt a hónap elején. Volt olyan kommunikáció szerződés, amit már azelőtt aláírtak, hogy a meghívásos pályázat eredménye megjelent a Közbeszerzési Értesítőben. L. Simon szerint már az is “vicces”, hogy egyáltalán 3 céget kell meghívnia egy pályázatra, mikor ő tudja előre, hogy kivel akar dolgozni.
A verseny ilyen mértékű korlátozása, az egy ajánlatos beszerzések ennyire magas aránya, a rendszer hibájára, és szabálytalanságokra utal. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint az állam szerinte 3 ponton akadályozza a versenyt. A jogi szolgáltatásokat kivették a közbeszerzések hatálya alól, pedig erre sokat költenek a különböző hivatalok. A nyílt pályázatok alsó értékhatárát 8 millió forintról 25 millióra emelték, így az alatt könnyebb a haveroknak juttatni pénzt. Ezen kívül nemzetbiztonsági okokra hivatkozva rendszeresen százmilliós, milliárdos pályázatokat vesznek ki a normál közbeszerzések alól.
A már említett korrupciós jelentése nyomán a Transparency International utánanézett, hogy ha szabálytalanság történik egy beszerzésnél, akkor milyen büntetésre számíthatnak a vétkesek Magyarországon. Mint kiderült leginkább semmilyenre.
2013-ban a Közbeszerzési Döntőbizottság 259 ügyben állapított meg jogsértést. Az átlagos bírság 800 ezer forint volt, a legmagasabb 15 millió forint.
Milyen igaz! Szerintem is fölösleges firtatni mindenféle bíróságokon, ügyvédek, ügyészek, bírák, mifenék részvételével, hogy mi jár a jogtalanságok elkövetéséért, te ajándék ingatlanhalmozó
fűzfapoéta! Gulágra veled, minden cécó nélkül!