Közel sem a pénz a legnagyobb motiváció abban, hogy külföldön építenek karriert a magyar orvosok: van, akinek a megbecsülés hiányzott, mások a gyerekük jövőjére gondolnak. Nem mindenki akar végleg kinnragadni, de nem biztos, hogy itthon tárt karokkal várják azt, aki külföldről jönne haza – az Index külföldön dolgozó orvosokal közölt riportot.
A lapnak nyilatkozó Ferencet sem kizárólag a pénz motiválta, bár sokkal jobban érzi magát, mióta nem csupán a havi hiteltörlesztőjét tudja kigazdálkodni a mindennapi megélhetésen felül: "Az öreg professzorok nagy része nem is olvas nemzetközi irodalmat, angolul nem is tud rendesen, ha egy nemzetközi vizsgálat eredményeit mutattam, a reakció számtalanszor az volt, hogy mi nem így szoktuk" – mondta Ferenc, akinek az "uram-bátyám alapon működő" rendszerből is elege lett.
A szakmai fejlődés és lehetőségek nagyobb volumene is vonzó sokak számára. Egy Ausztriában kutatóként dolgozó orvos így nyilatkozott: "Belefáradtam abba, hogy egy rossz és rossz irányba haladó rendszerben dolgozzak. Az én szakterületemen belül a jelenlegi munkahelyem világviszonylatban az egyik legnagyobb presztízsű és kutatói teljesítményű intézet. Elsősorban a szakmai lehetőség motivált, az anyagi oldal másodlagos volt."
Klára havonta egyszer könnyedén pótolni tudja azokat a dolgokat, amik hiányoznak neki Magyarországról: "A családi ebédek, a gesztenyepüré és a Túró Rudi hiányoznak, de megengedhetem magamnak, hogy havonta hazajárjak. Az első helyem nem volt jobb szakmailag, mint otthon, a mostanit szeretem, mert támogatnak, fizetik a továbbképzéseket, nincs sok túlóra, tervezhető, és nem kell gondolkodnom annyira, hogy mire költsek." Talán egyszer visszaköltözne Magyarországra, de tudja, hogy soha nem fog annyit keresni, mint kint, és attól is tart, hogy nem mindenki fogadná tárt karokkal. "Már érzékelhető, hogy konkurenciának számítana egy többéves külföldi tapasztalattal rendelkező orvos" – fogalmazott, mások azzal érveltek, hogy nem biztosak benne, hogy tudnának otthon tovább fejlődni.
Viszont kint bármikor újrakezdhetik. "55 oldalnyi álláshirdetés van havonta az orvosi lapban, erőfeszítés nélkül be lehet kerülni bárhova" – zárta le ezt a dilemmát egy németországi, magyar orvos.
A cikket elolvasva vannak olyanok, akiknek nincsen gyomruk a hálapénz-rendszerhez, mint korrupt rendszerhez, ez számomra teljesen érthető és tiszteletre méltó. Ezt mondta az egyikük a cikkben: „Mióta kijöttünk, láttam még jó adalékot arról, hogy hogyan működik otthon az osztályvezetők kinevezése, a korrupció, és a csókos rendszer, hogyan csalnak a gyógyszerekkel, csikarnak ki paraszolvenciát.″ A havi milliós hálapénz pedig az esetek döntő többségében töredéke a milliónak.
Gondolom, a magánklinikák száma pedig véges, tehát sokaknak marad az alulfizetett állami szektor, ahol aztán túlhajszoltak lesznek.
"Egy kezdő orvos pedig először mutasson fel valamit, majd utána lehet szidni a rendszert, ha jól végzi a munkáját, és mégis szarul keres."
Rengeteg ilyen orvos van, köszönik szépen, most már jól keresnek - külföldön. Egyébként szerintem már egy kezdő orvos részéről is reális elvárás az, hogy emberhez méltó fizetést kapjanak.