A jegybank működéséről, Budapest forrásairól, az Oroszország-politikáról, és a rezsicsökkentés hatásairól is kaptak kérdéseket a kormány képviselői az interpellációk során, az Országgyűlés hétfői ülésén.
MSZP: a tárca "szemet huny" a jegybank működése felett
Burány Sándor példátlannak nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyes lépéseit. Bírálta a többi közt azt, hogy a teljes magyar felsőoktatásra szánt forrás mintegy másfélszeresét, 200 milliárd forintot fordítanak alapítványok támogatására. Szerinte a jegybanknak nem feladata a "matolcsizmus" oktatása vagy az "ingatlanspekuláció". Kifogásolta, hogy az illetékes miniszter "behunyja a szemét" afelett, hogy jogszabályból nem levezethető módon szórják a közpénzt.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter visszautasította, hogy mint a tulajdonos képviselői, behunynák a szemüket. Mint mondta, folyamatosan felügyelik az MNB törvényes működését. Európai példákat hozott a jegybankok társadalmi szerepvállalására, az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban pedig azt mondta: az összegeket az MNB nem elköltötte, hanem vagyont gyarapított belőle, vagyis megőrizte az értéket. Az alapítványoknak juttatott 200 milliárd forint sem vész el – hangsúlyozta –, hanem alaptőkeként befektetik, és a hozamaikból tartják fenn intézményeiket – fűzte hozzá.
A választ a képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 103 igen szavazattal, 38 ellenében elfogadta.
MSZP: lehet-e uniós forrásokból fejleszteni Budapestet?
Kunhalmi Ágnes arról beszélt, hogy a hírek szerint kormányzati döntés született arról, hogy az uniós fejlesztési forrásokból nem lehet nagy infrastrukturális beruházást végrehajtani Budapesten. A politikus kijelentette, hogy a napi 400 ezer utast szállító 3-as metró működése elemi gazdasági érdeke az országnak. A képviselő azt kérdezte: a kormány lehetővé akarja-e tenni bármilyen nagy, budapesti infrastrukturális fejlesztés végrehajtását az európai uniós forrásokból.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Budapestet a nemzet fővárosának tekintik és kiemelten fontosnak gondolják. Hozzátette: 217 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át és ezen kívül az elmúlt négy évben 400 milliárd forintnyi támogatást adtak Budapestnek. Emellett viszont azt kérte, a fővárosi politikusok barátkozzanak meg azzal a gondolattal, hogy az EU bürokratái úgy gondolják, Budapest elérte az unió átlagos fejlettségi szintjét. Ezért generálisan Budapesten infrastruktúrafejlesztésre nem lesz uniós pénz. Egyedüli kivétel a közlekedés, a fővárosnak arra van esélye, hogy a kötöttpályás közlekedési reform kapcsán megtegye a szükséges lépéseket. A kormány minden ilyen koncepciót támogatni fog – közölte.
A képviselő a választ nem fogadta el, ezt helyette a Ház tette meg 97 igennel 27 nem ellenében.
Jobbik: ki a hunyó, Lázár János vagy Tarlós István?
Staudt Gábor a fővárosnak juttatandó támogatásokat kevesellte, és kijelentette: nem javultak a budapestiek életkörülményei. Szóba hozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós István főpolgármester uniós források felhasználásáról szóló vitáját, és azt kérdezte: ki a hunyó, Lázár János vagy Tarlós István?
Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az említett politikusok vitáját rájuk bízná, mert, mint Staudt Gábornak mondta, "két erős karakterű ember, öntől eltérően jó humorérzékkel". Hosszasan sorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek az elmúlt években kormányzati támogatással valósultak meg a fővárosban, és említést tett az önkormányzati adósságrendezésről is, amelynek során 218 milliárd forinttól szabadította meg az állam Budapestet – mondta.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 100 igen vokssal, 24 ellenében és 3 tartózkodással megszavazta azt.
Az LMP az orosz finanszírozású atomerőmű-bővítést bírálta
Szél Bernadett bírálta, hogy Magyarország akkor állapodott meg a paksi erőmű orosz finanszírozású bővítéséről, amikor már "dörögtek a fegyverek" Ukrajnában. Emlékeztetett: Paksot egy az orosz állami tulajdonban lévő banknak kellene finanszíroznia, ezért feltette a kérdést: mire alapozzák, hogy a beruházást nem érintik a szankciók? Milyen stratégiája van a kormánynak arra, hogy nem maraduk itt rengeteg adóssággal és egy félkész atomerőművel? – folytatta kérdéseit.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter idézte Barack Obama amerikai elnök szavait, amely szerint nem származik előny Oroszország gyengüléséből. Közölte: Magyarország a szövetségeseivel összhangban alakítja külpolitikai álláspontját. Úgy folytatta: jó szövetségesei vagyunk Oroszország-politikájában a NATO-nak. Hozzátette ugyanakkor: az orosz gáz nélkül rövid idő alatt működésképtelenné válna Magyarország.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban megszavazta azt 97 igen szavazattal, 20 ellenében, és 10 tartózkodással.
Fidesz: mennyi pénzt hagyott az embereknél a rezsicsökkentés?
A fideszes Cseresnyés Péter arra kérdezett rá: mennyivel több pénz maradt a háztartásoknál a rezsicsökkentés következtében? Elismerően szólt a drágulás és a pénzromlás megállásáról. Szerinte mindez erősíti a hazai finanszírozási képességeket.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: 2014-ben 300 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet a háztartási energiáért, 2015-ben pedig elérheti a 340 milliárd forintot a háztartások megtakarítása a rezsicsökkentés által, ami meghaladja a GDP 1 százalékát. Nagyszerűnek nevezte az inflációs adatokat, és szólt a devizahiteleseknek nyújtott megoldásokról, amely szintén családok százezreinek fizetőképességét javította.
A képviselő a választ elfogadta.
"Elismerően szólt a drágulás és a pénzromlás megállásáról."
Szerintem is tök jó, hogy sajtot és húst nem lehet kapni másfél ezer forint alatt.