KSH: csökkent a szegénység 2013-ban Magyarországon

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2013-ban együttesen 31,1 százalékot ért el, ami 2,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – állapította meg a KSH legfrissebb, a háztartások életszínvonaláról szerdán közzétett kiadványa.

A KSH megállapítása szerint az utóbbi négy évben a jövedelmi egyenlőtlenség valamelyest nőtt Magyarországon, ám mértéke még mindig bőven alatta marad az EU-tagországok átlagának.

Az Európai Unióban szokásosan használt terminológia szerint 2013-ban Magyarországon a relatív jövedelmi szegények közé a lakosság 14,6 százaléka tartozott, 23,9 százalék volt a súlyosan deprivált és 9,2 százalék nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya.

Magyarországon 2013-ban a háztartások 1 millió 287 ezer forintos egy főre jutó éves bruttó jövedelme 4,3 százalékkal haladta meg a megelőző évit. A bruttó jövedelmeken belül a munkajövedelmek aránya 67,8 százalék, amelyek túlnyomó része 81,6 százaléka főállású munkaviszonyból származott.

A háztartások összes jövedelmének közel harmadát a társadalmi jövedelmek tették ki, egy főre jutó éves átlagos értékük 389 ezer forint volt. A társadalmi jövedelmeken belül a legnagyobb arányt a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások képviselték.

A lakosság fogyasztási szintje tavaly összességében a megelőző év szintjén maradt. A háztartások legnagyobb kiadási tétele továbbra is az összkiadás negyedét kitevő lakásfenntartás és háztartási energia, bár aránya kissé csökkent. A napi szükségletek (étkezéssel, lakásfenntartással és közlekedéssel kapcsolatos költségek) kifizetése után a kiadások mintegy 40 százalékát fordíthatták további fogyasztásra a háztartások.

A KSH közlése szerint a szubjektív jólét két kiemelt változójának, az élettel való elégedettségnek és az anyagi helyzettel való elégedettségnek vizsgálata alapján megállapítható: míg az életkor előrehaladtával együtt csökkent az emberek élettel való elégedettsége, addig az anyagi helyzet szubjektív megítélése – a középkorúakra jellemző mélypont után – idősebb korra javul.

A jövedelmi helyzet mindkét vizsgált elégedettségi mutatóra hatással van, de míg az anyagi helyzet értékelése erős kapcsolatot mutat vele, az élettel való elégedettség csupán a legszegényebbek és a leggazdagabbak esetén mutat szorosabb összefüggést az egyén gazdasági helyzetével – áll a kiadványban.

Az elemzés a Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel 2014-ben gyűjtött, előzetes adatain alapul. Az adatfelvételre 2014. március 1-je és 2014. április 15-e között került sor, amelynek során 9220 háztartási kérdőívet töltöttek ki a válaszadók, valamint 19 121 személyi interjú készült e háztartások 16 éves és idősebb tagjaival.