Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a VS.hu-nak adott interjújában a szegregáció kérdéséről beszélt, illetve szóba került az is, hogy a Fidesz elképzelése szerint kik mehetnének gimnáziumba.
Nem az elkülönítés, hanem egy jó iskola mellett állok ki, ahol a gyermekek – cigányok és nem cigányok – egyaránt jól érzik magukat. Ha az a kérdés, hogy szegregáció vagy integráció, akkor természetesen én is az integrációt támogatom, de látni kell, hogy a mai köznevelési, demográfiai és szociális valóság nem írható le ezzel a két kategóriával. Egész települések, vidékek lakossága él ma spontán szegregált helyzetben, ahol a szegregációellenesség nem tudja azt jelenteni, amit én is kívánatosnak tartok, hogy az eltérő etnikai, szociális és kulturális hátterű gyerekek minél többet legyenek, éljenek együtt a megismerés és kapcsolatteremtés legfogékonyabb időszakában – jelentette ki Balog a Vs.hu-nak nyilatkozva. A miniszter szerint egyébként a decemberi törvényből cska a legnagyobb rosszindulattal olvasható ki a szegregáció legitimizálása, és megemlíti a Huszár-telepi iskolát, ahol 18 gyerekkel 4 pedagógus foglalkozik.
Balog szerint a spontán szegregáció megszüntetésére remek megoldás, hogy a központi, állami fenntartás, hogy a területi beiskolázás elvének megfelelően először azokat vegyék fel mindenütt, akik ott laknak, és aki máshonnan akar jönni abba az iskolába, az csak utána jöhet. Igaz, azt a miniszter elismeri, hogy megemelkedett azoknak a száma, akik inkább átjelentkeznek más lakcímra, hogy másik iskolába vihessék a gyerekeket.
Balog a tanárok béremelésére is kitér:
"Fontos, hogy most egységes lett a bérezés. Korábban előfordulhatott, hogy ezekben forráshiányos térségekben nem volt megfelelő pedagógus. Ma viszont egy kelet-borsodi tanár is kereshet annyit, mint egy XII. kerületi. A tankerületek létrejöttével mondjuk egy fizikatanár nemcsak egy, hanem három iskolában is taníthat, és kap hozzá egy szolgálati lakást. Jelentősen csökkent a képesítés nélkül ellátott órák száma. Ez színvonal-emelkedést és tanárkapacitás-bővülést jelent pontosan azokon a helyeken, ahol a kis önkormányzatok tehetetlensége miatt eddig nem volt erre mód."- mondja a miniszter.
Arra kérdésre, hogy a szakiskolák erőltetésének a gimnáziumokkal szemben nevelő célzata van-e, Balog emlékeztetett, hogy léteznek érettségit adó szakközépiskolák is, és is fontos, hogy a szakképzési rendszer jobban igazodjon a piac és a gazdaság igényeihez. Azt viszont nem érti, miért menne a gimnáziumok rovására ez a szemlélet.
"Én olyan tervről tudok, hogy megerősítjük a szakképzést, de semmifajta állami kényszert nem fogunk alkalmazni. Aki gimnáziumba akar menni, az ezután is gimnáziumba fog menni, ha megfelel az ottani feltételeknek. Az a célunk, hogy az a visszaeső szakmunkáslétszám, amire szüksége van az országnak, és ami szükséges a magyar gazdaság erősödéséhez, rendelkezésre álljon" – közölte a miniszter.
Balog Zoltán a közmunkáról és a szociális juttatásokról szólva kifejtette, hogy szeretnék tovább bővíteni a közfoglalkoztatást, hogy minél többen dolgozzanak ebben a legalsó rétegben, hogy aki képes dolgozni, annak legyen munkája, ez pedig automatikusan abba az irányba viszi a gyerekvállalás támogatását is, hogy ne csak alanyi jogon járjon, hanem a munkával járó támogatások felé induljon el, mert azok nyújtanak biztonságot a megélhetéshez.
hova menjetek!
Oké, te huszadrangú esztergályos, megint hoztad a formádat,
nyalonc megélhetési csuhás. :(
Én attól tartok, hogy olyan feltételt szabnak majd, ami lehetetlenné teszi a szegényebb család okos gyermekeinek továbbtanulását. Feltételek alatt nem csak a felvételi követelményeket értem. A szülő nem fogja tudni beíratni gyerekét gimnáziumba, ha nem tudja majd annak költségeit finanszírozni. Így az elit kevésbé tehetséges, de pénzes gyerekei szerzik majd meg a jogosítványt ahhoz, hogy jól fizető állásokhoz jussanak.