Többnyire pszichésen zavart személyiségűek Magyarországon a több emberen elkövetett emberölések tettesei, különösen igaz ez az öngyilkossággal végződő családirtásokra, ezért a megelőzésben nagy szerepe lehet a pszichiátriai ellátórendszer megerősítésének – mondta Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) osztályvezetője az intézet kutatásainak eredményét összegző sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.
A 2010 és 2012 közötti, több ember sérelmére elkövetett emberölések vizsgálata során összesen 231 ügy, 283 elkövető és 565 sértett adatait tekintették át. A büntetőügyek mintegy 80 százaléka zárult jogerősen bűnösség megállapításával, 6 százaléka kóros elmeállapot miatti felmentéssel, az eljárások 7 százalékában nem sikerült bűnösséget megállapítani. A tettesek 56 százalékát az első emberöléstől számított 24 órán belül, ezen belül 31 százalékukat egy órán belül elfogták. Több mint 10 év elteltével 3 terhelt került rendőrkézre. A társadalom részére a legnagyobb rizikót jelentő és éppen ezért fokozott félelmet keltő, kiszámíthatatlan ámokfutások, valamint a súlyosabb megítélésű tömeggyilkosságok és sorozatgyilkosságok aránya viszonylag ritka Magyarországon – állapítja meg a vizsgálati jelentés.
Az elkövetők fele tudatmódosító szer hatása alatt állt a cselekmény elkövetésekor, többségüknél ez alkohol volt. Az elkövetők kevesebb mint egyharmadának volt állandó munkahelye. Az elkövetők legnagyobb részénél személyiségzavart lehetetett kimutatni, amely azonban a büntetőjogi felelősségre vonást nem akadályozta, mivel képesek voltak cselekményük következményeinek felismerésére. A jelentés szerint a megelőzés fő iránya a mentális, pszichiátriai ellátórendszer fejlesztése lehet.
A kutatások egyik részterületét alkották azok az esetek, amelyek során az elkövető a cselekménysorozat végén magával is végzett. Ezek többnyire úgynevezett családirtások, amelyeket a szakirodalom kiterjesztett öngyilkosságnak is nevez. Az összes, több ember sérelmére elkövetett emberölés 9 százaléka, 19 ügy sorolható ebbe a csoportba a vizsgált időszakban. Bolyky Orsolya kutató, az OKRI munkatársa a sajtótájékoztatón elmondta: a férfiak többségénél féltékenység volt a motívum, a női elkövetőket inkább az elkeseredettség mozgatta.
Számos elkövető orvosi kezelés alatt állt és közülük többen éppen akkor szánták rá magukat a családirtásra, mikor kezelésük félbeszakadt. Cselekményük előtt többnyire próbálták jelezni környezetüknek válságos lelki állapotukat, és többnyire búcsúleveleikben is megfogalmazták, mi volt az indítékuk – mondta el a szakember.
Szerintem a szingalézek, a belgák és a pirézek is.
Normális ember ugyanis nem gyilkol.