Már első körben hisztérikus vitát generált a Magyar Nemzet által megszellőztetett szakképzési koncepció.
A kiszivárgott anyag arról szól, hogy hetedik osztályban egy pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérés során irányítanák a gyermeket arra a területre, mely a leginkább megfelelő neki.
A rendszerváltás óta egy gyermek pályaválasztásában három szereplő játszik meghatározó szerepet: a diák, a szülők és optimális esetben a gyermek tanárai. A Fidesz nem tartja elég jónak ezt a rendszert, koncepciójuk szerint az állam eddig hiányzott a körből.
Az állam legutóbb a szocializmus idején hatalmazta fel magát arra, hogy a diákok és szülök helyett/mellett direkt módon orientálja a pályaválasztást. Akkoriban ideológia alapon működött ez: azokban az iskolákban nevelődött a "szocialista embertípus", "a munkásosztály", a "társadalom vezető ereje".
A mostani elképzelés még a Magyar Nemzet cikke alatt kommentelőket is megosztja, a legtöbb lapnál pedig indulatos komment-cunamit indukált a hír. A 444.hu cikke alatti legnépszerűbb komment szerint "rémes jövő elé nézünk":
"Az egész napos iskola, a "jellemformáló" tantárgyak, a ma politikusainak szájaíze szerint formált tananyag... nem fogunk ráismerni a gyermekeinkre!"
Ugyanitt nem mindenki ennyire borúlátó, van aki szerint van ráció a tervezetben:
"Hollandiában 4. osztály után készül felmérő teszt, hogy milyen pályára lenne legalkalmasabb a gyerek... lássuk be, hogy nem sok értelme van gimnáziumban minden tanulónak minden tárgyból heti 3 órát tartani, amikor annak egy része egyáltalán nem tartozik az érdeklődési körébe."
A Cinken Szily László magyarázza a tervezetet "Őrület a suliban" című cikkében.
"Bevezetnének egy tesztet hetedikben, annak az eredményétől függően engednék, hogy gimibe mehessen a gyereked, vagy valamelyik újfajta proliképző szakiskolába. Ezt a Vörös Khmer-stílusú komcsiságot a jobbos szülők sem fogják lenyelni."
Nagyon úgy néz ki, hogy alakul a Fidesz, illetve a kormány következő nagy frontja, ha az eddigiek nem adtak volna elegendő terepet az harcokhoz. Látva az indulatokat, az is lehet, hogy az oktatásügy lesz a Fidesz következő, a netadóhoz hasonló harakirije.
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Aki érettségizni akart, de nem biztos, hogy egyetemre is akart menni, de nagyjából tudta, hogy mit akar dolgozni, az ment szakközépiskolába.
Aki tudta, hogy mindenképpen tovább akar tanulni, az ment gimnáziumba, és bőven volt ideje rá, hogy eldöntse, milyen egyetemen folytassa. (Ennek volt egy rossz oldala, ha közben valaki beleunt a tanulásba, és szakmája mégsem volt. Ezek voltak a gimnáziummal azért majdcsak bedugjuk valahová...)
Egyébként minden iskolából lehetett továbblépni.
Mért kell ezen változtatgatni??? Miért? Nem értem!
Egy dolog változatlan ebben az országban: hogy hol landolnak az EU-s pénzek és egyéb pályázati pénzek. Mert hát kell egy kis kiszámíthatóság is a rendszerbe, nem?
Ki írhatta ezt a baromsáot ???
A rendszerváltás váltás előtti oktatás jó ,nagyon jó színvonalu volt !!!
Akkor nem félanalfabéták,( az ált.isk.-ból kikerülők olvasni sem tudnak !) kerültek k i 14-16 évesen az általánosból.
Új hozzászólás