A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és háttérintézményei a Quaestor pénzügyi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek – erősítette meg a tárca szerdán. A KKM arra reagált az MTI-nek, hogy Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: pártja 24 órát ad "a brókerkormány külügyminisztériumának és külügyminiszterének" annak tisztázására, hogy volt-e bennfentes információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről, amelynek alapján kivették 40 milliárd forintjukat a pénzügyi vállalkozástól.
Lukács azt is hozzátette, ha a minisztérium nem mutatja be a dokumentumokat, a szocialisták bennfentes információval való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesznek.
A tárca közölte: a Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsátott ki kötvényeket, és amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és jelentős részük elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól – vélekedtek. Emlékeztettek: a Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a pénzelhelyezést a cégnél a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak.
Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket – magyarázták. Hozzátették: mivel az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez. 2015. márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt – jegyezték meg. Felidézték: az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól. E döntésnek köszönhetően a közpénz nem került veszélybe, nem veszett el – írták. Arra is kitértek, hogy az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) a Quaestor-csoportnál nem vezet és nem is vezetett számlát, nem tartott pénzt, letétet vagy az állami vagyon bármely részét. Az Eximbank és a MEHIB semmilyen pénzpiaci kapcsolatban sem áll és nem is állt, pénzpiaci ügyleteket nem kötött a Quaestor-csoporttal.
Végül arról is beszámoltak, hogy a KKM-nek a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a tárca a tulajdonosi jogokat az Eximbank felett. Közölték, ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt. A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen. A KKM-nek tehát forgalomképtelen részvények technikai nyilvántartását segítő számlája volt a Quaestornál. A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette – áll a minisztérium közleményében.
Az államkincstár se kér pénzt a számlavezetésért ráadásul szabályos.