Az alaptörvényt nem szabad az 1989-es alkotmánnyal szembeállítani – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából csütörtökön kezdődő nemzetközi konferenciát beharangozó sajtótájékoztatón a Parlamentben hétfőn.
A kormánypárti politikus kiemelte: az Alaptörvény Magyarország történetében az első demokratikus legitimációval rendelkező alkotmány.
Az alkotmány közjogi rendszere kisebb hatáskörváltozásoktól eltekintve az 1989-es alkotmányt követi. Preambuluma az európai alkotmányos gondolkodással összhangban értékeket rögzít. A szabadságjogok katalógusa pedig az EU alapjogi chartájára épül – tette hozzá.
Az alaptörvény újdonságai közé tartozik többek között a közpénzügyek szabályozása, az úgynevezett költségvetési fék, amely bevált, hiszen évek óta nem nő az államadóság. Az úgynevezett offshore klauzula pedig kimondja: közpénzből csak átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek támogathatók – ismertette Gulyás Gergely.
A kormánypárti politikus rámutatott: megalapozatlannak bizonyultak azok a vádak melyek elnöki rendszer bevezetésével, abortusztilalommal, az Alkotmánybíróság megszüntetésével riogattak.
A jól működő közjogi rendszer nem okoz nehézségeket, ellenben segít megoldani a felmerülő problémákat.
A kétharmados parlamenti többség elvesztésére vonatkozó újságírói kérdés kapcsán Gulyás Gergely úgy fogalmazott: minden rosszban van valami jó. A fideszes politikus szerint nem válik az alaptörvény kárára, hogy a jelenlegi választói akarat szerint az alkotmánymódosításhoz kompromisszumra, politikai oldalakon átívelő összefogásra van szükség.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: az unió alapvető dokumentumai szerint tiszteletben tartja tagállamai alkotmányos identitását.
A nemzeti alkotmány egyszerre memoár és projekt, szövetség a múlt, a jelen, és a jövő generációi között. Alapkérdés, hogy értéksemleges, vagy értékeket rögzítő legyen-e – tette hozzá.
A konferencia előadói vizsgálják az alkotmányos identitás olyan alapvető értékeit, mint a család, a vallás, vagy a nyelv. Továbbá felmerülnek majd a szuverenitás határainak, a hatalommegosztásnak vagy a részvételi és többségi demokráciának a dilemmái, továbbá, hogy mi a legitimációja például a szakértői szervezeteknek, vagy a technokráciának az értékek meghatározásakor – mondta a miniszter.
Vannak viták, ezért kell a párbeszéd – fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva Trócsányi László hangsúlyozta, hogy az alaptörvényt lezárt dokumentumnak tekinti, módosítását nem tartja időszerűnek
Az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából Párbeszéd és identitás címmel Budapesten megrendezendő nemzetközi konferencia első, szakmai napján, csütörtökön előadást tart több magyar alkotmánybíró és külföldi bírósági vezető mellett Martonyi János egyetemi tanár, a második Orbán-kormány külügyminisztere és Trócsányi László. A második nap, inkább politikai jellegű témái kapcsán felszólal a rendezvény fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és több külföldi előadó.
Ez a kijelentés hű bizonyítéka annak, hogy szegény fiatal barátunknak (?) - már korából, s így tapasztalatlanságából eredendően is halvány fogalma sincs arról, hogy mi a demokrácia. Sajnos nekünk, Gulyás szülei korosztályának is csak vágyunk a nyílt demokrácia, hiszen mi sem érhettük meg, de legalább tapasztalhattuk a demokrácia kemény, majd egyre puhuló elnyomását, működésének korlátozásait.
25 évvel ez előtt pedig - mikor ő még kisiskolás lehetett - reménykedtünk, próbáltunk tenni a demokrácia kiépítéséért, s rossz álmunkban sem gondoltunk arra, hogy a balga nép képes megválasztani egy köpönyegforgató által uralt, nyelv-képesség alapú előremenetelt biztosító, s saját, és kliensei gazdagodását, mint prioritást kezelő rendszert felépítő, a szociális érzékenységet, s az ebből fakadó erkölcsi kötelezettségeket még csak hírből sem ismerő neveletlen, primitív és hatalom-mániás alakot az ország vezetésére.
Kíváncsi volnék - remélem nem lesz alkalmam rá, hogy tapasztalhassam - mit magyarázna Gulyás úr az elnöki rendszer bevezetésének megszavazhatóságát a Jobbik segítségével elfogadó "Alaptörvény"-módosítás során, mely aztán a Szeretett Vezetőt már közjogilag is arra a piedesztálra emelné, amin ma is érzi magát, s félmondatos ötleteléseit az "oldjátok meg, azért vagytok itt!" c. "magasságos óhajokat, parancsokat" is szentesítené - mi, az adófizetők, a nép , akár a nemzet kontójára.
Az a bizonyos tákolmány csak neked és a juhnyájnak alkotmány, mert "Haza csak ott van, hol jog is van !" Nem, nem orbánc, hanem Deák Ferenc !