Orbán Viktor Bayer Zsoltnak adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte nem szabad kitakarni semmit a rendszerváltás előtti titkosszolgálati dokumentumokból, az érintettek pedig döntsék el, mit hoznak nyilvánosságra. A hvg.hu most megnézte, ennek milyen következményei lehetnek.
A miniszterelnök az interjúban azt fejtegette: ne az állam, hanem a sértettek derítsék ki, jelentettek-e róluk, a levéltárak pedig adják ki a dokumentumokat a nevek kitakarása nélkül.
Ha minden eddig anonimizált adatot, nevet kitakarnának, akkor a többi megfigyelt érzékeny adatai – például szexuális szokásai, vallási nézetei, betegségei – is nyilvánosságra kerülhetnének. Mindez azért, mivel általában egy körről jelentettek az ügynökök, tehát mindenki látná mindenki más adatait, ami a dokumentumokban szerepel.
A dokumentumokban ott van az ügynök fedőneve, ezt nem is szokták anonimizálni, de rendszeresen előfordult, hogy egy fedőnevet többen is viseltek – mondta a hvg.hu-nak Varga László történész, tehát könnyedén előfordulhat, hogy az eredeti ügynök neve nem is derül ki.
A Fidesz hosszú évek óta ellenzi a teljes nyilvánosságot és az ügynökkérdés tisztázását akadályozó 2003-as törvény megváltoztatását. A máig tartó szemléletet, miszerint csak a besúgok, a III/III-ok a hibásak, a kémelhárítást, a katonai szolgálatokat át kellett menteni a jogállamba, különben sérül a nemzeti érdek. Ezt a nézetet még az első Orbán-kabinet titokminisztere, Kövér László is magáévá tette, akinek útmutatásai alapján a Fidesz leszavazta Schiffer javaslatát. Pedig ez a kérdés azon ügyek közé tartozik, melyekről a Fidesz-frakciójában érdemi vita folyt, a képviselők még Lázár Jánosnak is nekimentek – olvasható a hvg.hu cikkében.
21 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás