Hende szerint jelentősen romlott Európa biztonsági helyzete

Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évben jelentősen romlott Európa biztonsági környezete – emelte ki Hende Csaba honvédelmi miniszter szombaton Budapesten, a NATO Parlamenti Közgyűlés Védelmi és Biztonsági Bizottsága ülésén. 

Hende Csaba előadásában arról beszélt, hogy a második világháború vége óta 70 év telt el, így a társadalmak veszélyérzete csökkent. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy "a boldog békeidők XXI. századi eljövetele illúzió" – mondta.

Mint kifejtette: a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől érkező menekültáradat miatt óriási migrációs nyomás nehezedik Európa keleti és déli országaira, s ez a nyugati országok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Felidézte, hogy Magyarország déli falvaiban idén januárban hirtelen ezrek lépték át illegálisan az országhatárt. A keleti határvidéken lakók pedig közvetlen közelről látják, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a határ ukrán oldalán élők. Az utóbbiról úgy fogalmazott, hogy rendkívüli gyorsasággal előrejelezhetetlen fegyveres konfliktus alakult ki Magyarország közvetlen szomszédságában Ukrajnában.

A miniszter kitért arra is, hogy az Arab tavasz, a Jementől, Szírián keresztül bekövetkezett instabilitás kedvezett a szélsőségesek előretörésének, s az iszlám radikalizmus eszméit hirdető terroristák saját államot hoztak létre. Az Iszlám Állam Európát is fenyegeti – emelte ki Hende Csaba, megjegyezve: fel kell készülni arra, hogy a terroristák további merényletek akarnak végrehajtani Európában.

A honvédelmi miniszter kiemelte továbbá, hogy a klímaváltozás nyomán is újabb biztonsági kihívásokkal kell szembenézni. A jemeni, illetve a szíriai konfliktushoz is nagyban hozzájárult, hogy a szélsőséges időjárás nyomán nőtt az aszály, csökkentek a termőterületek, krónikussá vált a vízhiány, s a növekvő nyomor még inkább kiélezte a társadalmi feszültségeket. Hende Csaba szerint a jövőben akár államok közötti konfliktus is kialakulhat például olyan ügyekben, mint egy gát a Níluson. Emellett az északi sarkvidék olvadásával újabb hajózási útvonalak jöttek létre, s korábban kiaknázatlan kőolaj- és földgáz mezők válnak hozzáférhetővé. Mindezek miatt ezen térségek biztonságának romlására is fel kell készülni. Ennek elkerülése érdekében az érintett országok önmegtartóztatására és a nemzetközi jog betartására van szükség – mondta.

"A biztonsági környezetünkben bekövetkezett jelentős romlást komolyan kell venni" – fogalmazott a miniszter, kiemelve: a gazdasági válság nyomán alulfinanszírozottá vált védelmi szférát meg kell erősíteni. A miniszter szerint az új kihívásokra a NATO mostanáig jól reagált, a trasztatlanti szövetség erősebb lett. A tavalyi walesi NATO-csúcson olyan döntések születtek – mint például a tagállamok védelmi költségvetésének növelése – amelyekről korábban vitázni sem lehetett – tette hozzá Hende Csaba, leszögezve: Magyarország maradéktalanul végrehajtja a NATO-csúcson tett vállalásait. A miniszter példaként kiemelte, hogy a héten benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre mintegy 50 milliárd forinttal növekedhet a Honvédelmi Minisztérium költségvetése. Ez mintegy 20 százalékos költségvetési növekedést jelent – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy Magyarország már korábban határozatban vállalta, hogy 2022-ig minden évben a GDP 0,1 százalékával növeli a honvédelmi költségvetést. Hende Csaba szerint a magyar gazdaság növekedését is figyelembe véve, Magyarország 7 év alatt minimum megduplázza a védelmi költségvetését.

Hende Csaba előadása után több tagállam képviselője üdvözölte a magyar védelmi kiadások növeléséről szóló híreket, valamint a Magyar Honvédség hozzájárulását a NATO gyakorlataihoz, misszióihoz.

Hollandia képviselője ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök "orosz elnökkel való viszonya miatt". Mint megjegyezte: Vlagyimir Putyinról bebizonyosodott, hogy "csal, játszmázik", nem lehet rá NATO-barátként tekinteni. Emiatt a holland képviselő szerint kérdéses Magyarország hozzáállása az ukrán válsághoz.

Erre reagálva Hende Csaba leszögezte: a szolidaritást katonai erővel lehet demonstrálni. Ezt pedig Magyarország a közelmúltban tartott litván hadgyakorlaton is bizonyította, ahol azt gyakorolták, hogyan kell fellépni egy Litvániát kelet felől érő támadás esetén. Hende Csaba kitért arra is, hogy Magyarország és Litvánia épp a napokban újította meg védelmi együttműködését, amelynek része az is, hogy Magyarország szeptembertől négy hónapon át biztosítja a balti légtér védelmét.

A döntő kérdésekben nincs és nem is volt különbség Magyarország és a többi NATO tagállam álláspontja között – szögezte le a miniszter, hozzátéve: Magyarország teljesíti mindazt, amelyre a közös értékrendszer és a szövetség közösen meghozott döntései kötelezik. Hollandia képviselőjének Hende Csaba azt mondta: ha ettől eltérő momentumot fedezne fel a magyar kormány-, illetve a magyar védelmi politikában, jelezze és vitassák meg nyíltan.

A honvédelmi miniszter után Benkő Tibor, vezérkari főnök előadásában többek között ismertette a Magyar Honvédség eddigi és a jövőre tervezett NATO-gyakorlatokon, illetve missziókban való szerepvállalásait. A vezérezredes szerint az általa és Hende Csaba által bemutatott intézkedések és tervek igazolják, hogy Magyarország megbízható tagja a NATO-nak, képes végrehajtani a vállalt feladatokat, és hozzájárul ahhoz, hogy az új biztonsági kihívásokra hatékonyan reagáljon a szövetség.

A NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszaka vasárnap a civil és biztonsági, továbbá a politikai bizottság tanácskozásával folytatódik, majd hétfőn plenáris üléssel zárul.