Kilencvenmillió forintos áfacsalásban vehetett részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik volt osztályvezetője, aki ellen a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt hivatali vesztegetés elfogadása, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt – tájékoztatta a főügyész hétfőn az MTI-t.

Keresztes Imre közleménye szerint a kiemelt jelentőségű, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az adóhatóság egyik regionális igazgatósága áfaellenőrzési osztályának volt vezetője és kilenc társa ellen nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A vádirat szerint a vádlottak megállapodtak bizonyos cégek megszerzésében, hogy tényleges gazdasági tevékenységet nem végezve, a nevükben fiktív, visszaigénylésre jogosító áfabevallásokat nyújtsanak be az adóhatósághoz, és a kiutalt összegekből részesedjenek. Megállapodásuk lényegi eleme volt, hogy a megszerzett gazdasági társaságok székhelye a NAV azon igazgatóság illetékességi területére essen, ahol az osztályvezető dolgozott. Ha nem így volt, akkor közvetítőkön, illetve a gazdasági társaságok ügyvezetőin keresztül a cégek székhelyét megváltoztatták.

A vád szerint az osztályvezető segített a cégek kiválasztásában, ellenőrizte az adatait az adóigazgatási nyilvántartásokban, egyeztette társaival a bevallások benyújtásának időpontját, a bennük szerepeltetett összegeket és a bevallás esetleges ellenőrzésével kapcsolatos teendőket.

A főügyészség a NAV volt osztályvezetőjét folytatólagosan, vezető beosztású személy által, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, emellett bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint bűnsegédként hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.

Az állami költségvetésnek okozott csaknem kilencvenmillió forintos vagyoni hátrányból lefoglalással mintegy 23 millió forint megtérült. Ha az adóhatóság kiutalta volna a további fiktív áfabevallásokban feltüntetett összegeket, akkor az állami költségvetésben még 60 millió forint vagyoni hátrány keletkezett volna.

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

nyanya001
Ezt mikor fogják vizsgálni ?
Hogyan döntötte be Orbán a brókercéget, amelyet Szijjártó közpénzből finanszírozott?
írta: nickgrabowszki

Orbán rendelte el, hogy vonják ki a közpénzt a Quaestorból.
Ezzel praktikusan fölmentette Szijjártót a bennfentes kereskedelem gyanúja alól.
Ellenben saját magát gyakorlatilag meggyanúsította.

A bennfentes kereskedelem (Btk. 410. §) akkor merült föl, amikor kiderült, hogy a Külügyminisztérium bankja (MNKH) éppen a csőd napján vonta ki a pénzét, 3,8 milliárd forintot a Quaestorból. Kézenfekvő, hogy fülest kaptak a likviditási problémáról, esetleg arról, hogy a csalás (fedezetlen kötvények kibocsátása) miatt a felügyelet be is zárja a brókercéget.
http://egyenlito.blog.hu/2015/03/25/hogyan_do...
justhpeter
@nyanya001: Minek vizsgálnának bármi olyat, aminek az elkövetői mind ott ülnek a kormányülésen. A lényeg, hogy most találtak egy középvezetőt bűnbaknak.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél