A második nyelvújítás és a polgárosodás kérdései a reformkorban – interjú Veliky Jánossal

Veliky János több évtizede kutatja a modern magyar politikai gondolkodás történetének kérdéseit. Most a reformkori politikai gondolkodástörténet és a politikai nyelvek kapcsolatáról beszélgetett a Debreceni Egyetem Újkori Magyar Történeti Tanszékének egykori vezetőjével Szeghő Patrik. Miként értelmezhető a korszerű változások fontos alakjának tekintett polgár fogalma a 19. század első felének Magyarországán? A polgárt gyakran és szűkebb értelemben a társadalom osztályszerkezetének keretében mint polgári foglalkozást űző személyek csoportját tételezik, a reformkor azonban például olyan átmeneti időszak volt, amikor ezt a fogalmat nem lehet mindössze foglalkozási kategóriaként értelmezni. Ahhoz, hogy a „polgár” fogalmáról világos képet alkothassunk, a korabeli társadalomban lezajló változásokra kell tekintenünk, amikor is a polgári „érzület” szerepkörök formájában a társadalom egészében feltűnt, a fő- és a köznemességtől egészen a paraszti értelmiségig. Legvilágosabban talán...