Kövér László elmondta, mi az ellenzék baja

Szegeden járt Kövér László, ennek örömére interjút is adott a szegedma.hu-nak. Kövér természetesen a tőle megszokott világmegváltó gondolatokkal és nagyívű világpolitikai elemzésekkel örvendeztette meg a liberalizmust nem szívlelő olvasóit.

Közben azt is elárulta, miért figyelnek most annyian a magyar kormányfőre:

Ezen a téren egy Magyarország méretű ország nyilvánvalóan nem rúg döntő módon labdába, egyfajta „botrányhőssé” kell válni – lásd Orbán Viktor – a nemzetközi politikában, hogy egyáltalán odafigyeljenek rá.

Az Országgyűlés elnöke a magyar politikát mint a normalitás bástyáját jellemezte a csúnya liberális nyugati világban:

Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök azért számít „fekete báránynak” az európai politikában, mert ezt a normalitást – mellyel egyébként sokkal többen értenek egyet titokban, mint ahányan bevallják – nyíltan felvállalja, úgy is mint a magyarság jogát arra, hogy megválassza saját önazonosságát, és úgy is mint Európa jövőjének egyetlen zálogát.

Az Országgyűlés elnöke az ellenzékkel kapcsolatban is kifejtette a véleményét, s hogy, hogy nem, abban is van egy kis liberálisozás:

Persze hozzá kell tenni, se Lengyel-, se Csehországban nem volt egy olyan magát liberálisnak mondó, de valójában nemzetellenes erő, mint nálunk az SZDSZ, melynek kártételeit nem lehet szavakkal kifejezni. Szomorúan látom, hogy az MSZP miközben saját történelmének egyik legmélyebb válságát éli, nem fedezi fel, hogy valamit másként kellene csinálni. Ezzel ráadásul nincs egyedül, mert a szocialisták mellett az ellenzék másik két pártja – és itt Gyurcsány Ferencéket hadd ne is említsem, mert nem érdemli meg, hogy komolyan számításba vegyük –, a Jobbik és az LMP is azt mutatja működésében, hogy szerintük mégsem lehet más a politika, mint az elmúlt huszonöt évben volt. Márpedig igenis másképp kellene politizálni! Fel kellene fedezni, hogy léteznek sorskérdések, a szó legszorosabb értelmében a nemzetünk, gyermekeink, unokáink jövőjét a lét vagy nemlét súlyosságával meghatározó sorskérdések, melyekben nincsen helye kibeszélésnek, ellenzékieskedésnek, és parancsoló szükség van arra, hogy valamiféle valóságos nemzeti egység alakuljon ki! Jelen helyzetünk éppen ilyen.

Ha jól értjük, Kövér szerint az lenne az igazán szép, ha még az ellenzék is egyetértene a Párttal. Nos. Hát.