Bejelentést tett az egészségügyről Gyurcsány Ferenc

A 2018-as választásokra elkészíti az egészségügyre vonatkozó ajánlásait a Demokratikus Koalíció (DK); Gyurcsány Ferenc pártelnök erről a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetnél tartott keddi sajtótájékoztatóján beszélt, mielőtt meglátogatta az intézményt.

A Demokratikus Koalíció képviselői kedden és szerdán budapesti kórházakba látogatnak, hogy "felmérjék az intézmények helyzetét". A DK egészségügyre vonatkozó programjának kialakításához pártja képviselői kórházvezetőkkel konzultálnak majd a következő hetekben – közölte Gyurcsány Ferenc, aki a végső programot február végére ígérte.

Mint mondta, az egészségügyben mára minden szakma hiányszakma lett, naponta három orvos és két nővér hagyja ott munkahelyét, összességében pedig 500-600 milliárd forint hiányzik az ágazatból. Gyurcsány Ferenc a lehetséges elmozdulási irányok között említette, hogy a szociális járulékból 150-180 milliárd forintot kizárólag az oktatásban és az egészségügyben lehetne felhasználni.

Hangsúlyozta továbbá: nem lehet egyösszegű, nagymértékű béremelést ígérni, de évente 10-15 százalékos, ütemezett bérfejlesztést igen. Át kell alakítani a szakképzést, és a társadalombiztosításon belül egy úgynevezett "tb extrát" kellene bevezetni. Utóbbi kapcsán azt mondta, aki hajlandó több tb-járulékot fizetni, az kaphasson magasabb minőségű ellátást az állami rendszerben. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a 2008-as, "szociálisnak hazudott népszavazás óta az egészségügy abban a hazugságcsapdában vergődik, amit az akkori ellenzék, a mai kormánypárt előállított". "Padlón van az egészségügy" – jelentette ki a DK elnöke.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a nap folyamán a parlamentben egy interpellációra válaszolva az egészségügyről azt mondta: a szocialisták a privatizációval sodorták veszélybe a kórházakban dolgozók állását, rendszerszintű megoldás helyett pedig csak távol akarták tartani a betegeket a kórházaktól, például a vizitdíjjal. Kormányzásuk alatt forráskivonás, míg azóta csak forrásbővítés volt – hangsúlyozta, hozzátéve: velük szemben a jelenlegi kabinet fizetéseket is emel, ahogy azt a nemzeti össztermék növekedése lehetővé teszi, de pluszforrások is rendelkezésre állnak, például a műszakpótlékok fedezésére.