Tisztelt Karolina! Kérdésem a következő lenne: van egy 3 éves nevelt kislányom (nevelőszülő vagyok), nyáron került hozzánk állami gondozásból egy kislány. Nagy lemaradásai voltak kortársaihoz képest: nem tudott játszani, csekély szókincse volt, nem ismerte a hajszárítót ésa tv-t. Ma már "választékosan beszél", meghallgata a meséket, ok versikét, mondókát tud. Hisztizik is, ez már gondolom, jelzi, hogy biztonságban érzi magát! A kötődés is alakul, azonban amivel nem tudunk mit kezdeni az az evése, vagy evési kényszere. Amíg látja az ételt, addig eszik, bármi legyen is az. Az oviban a nagycsoportosokon, az óvónénin is túltesz. Itthon próbáljuk kordában tartani a dolgokat és a neki szánt adag után kiskalóriás dolgokat adni még neki, pl. friss salátát, zöldségts, de társaságban is állandóan az asztal körül van, ha van étel rajta, ha kap belőle, akkor utána végeláthatatlan kérdések sorozata következik: Kaphatok még, ehetek még? Szörnyű egy pici gyereknek azt mondani, hogy elég volt,...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.