"Minden kamasznak látnia kell ezt a filmet, nem azért, hogy tele legyenek a mozik, hanem mert sokakból hiányzik az empátia – fogalmazott Nemes Jeles László, a Saul fia rendezője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, miután az amerikai filmakadémia Oscar-díjra jelölte az általa készített holokausztdrámát.
A rendező a jelölésről szólva kiemelte: különösen sokat jelent, mert azt jelzi, hogy elsőfilmes is kerülhet ilyen kiváltságos helyzetbe. "Nem vagyunk zsenik, csak sokat dolgozunk" – mondta.
Vági Zoltán, a film történész szakértője szerint a film nemzedékek gondolkozását fogja alakítani.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Saul fiát csaknem nyolcvan országban vetítik vagy fogják vetíteni – az Egyesült Államokban több száz moziban –, és csütörtöktől több mint húsz magyar filmszínház ismét műsorra tűzi.
Az alábbi videót elnézve Nemes Jelesnek jó eséllyel igaza van a címben tett állításában:
De, nem, a hazai politikusoknak kellene ezt forszírozni mindenekelőtt?
"Nem, nem KELL látnia. Bármilyen jó is egy film, könyv vagy bármely más műalkotás, ha kötelezővé teszed, csak ellenérzést szül. Az empátia nem fog kialakulni egy film hatására senkiben. Ahhoz azért jóval több kell."
Hozzáteszem: senki sem lesz empatikusabb attól, hogy rákényszerítenek egy filmet, amit a háta közepére sem kíván. Csak annyit érnek el vele, hogy meggyűlöli, és empátia helyett a szélsőjobb irányába sodródik.
Kedves, Nemes Jeles, a művészet soha nem lehet kényszer. Éppen Ön nem tudja? Bízzuk az emberekre, hogy érdekli-e őket, vagy sem, megnézik-e vagy sem és tetszik-e nekik vagy sem. Éppen ez a valódi művészet ereje.