Értesültem, hogy problémátok van a tanárok követeléseivel és Klik-ellenes lázadásával. Kifogásaitok roppant szórakoztatóak, úgyhogy nézzünk is gyorsan párat!

Néhányan például úgy vélitek, a tanároknak már most is nagyon jó, tehát feleslegesen pattognak. Páran azt gondoljátok, a diákok tök hülyék, nem teljesítenek, ezért azt a pénzt sem érdemlik meg pedagógusaink, amit most kapnak. Azt szűrtem le a – szokás szerint csodás magyarsággal és ékes nyelvi leleménnyel megírt – kommentárjaitokból, hogy tanáraink ingyenélő, 40 órát sem dolgozó senkiháziak, akik a régi vicc szerint három dolgot találnak vonzónak a pályában:

a júniust, a júliust, meg az augusztust.

Ezzel szemben a helyzet a következő:

a legtöbb tanár véletlenül sem a minimum előírt 22 tanórát tartja meg hetente. Hivatalos, államtitkári közlésből tudjuk, hogy

a Klik által alkalmazott tanárok 18,4%-a heti 22 tanórát, 12,4%-a heti 23 órát tart. A tanárok egyharmada már 24 órával kénytelen megbirkózni, 36,5%-uk viszont egyenesen 25 vagy 26 órát tart hetente (a 26 tanóra a lehetséges maximum a jelenlegi rendszerben).

A gyengébbek kedvéért mondom, hogy ez nem jelenti, hogy az érintett pedagógusok csak heti 22-26 órát dolgoznak. De nem ám! Az órákra készülni kell (fiatalabb tanároknál ez akár 45-60 percet is igénybe vehet, tessék számolni). Az órák után gyakran dolgozatokat kell javítani, szakköröket kell tartani, gyermekfelügyeleti feladatokban kell részt venni. Sok az adminisztráció, értekezletre kell járni. A fogadóórákon, a szülői értekezleteken is illik megjelenni. Időnként el kell menni továbbképzésre. Számos tanár helyettesítési, munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki, intézményvezetői feladatokat is ellát. Nem csoda, hogy tanáraink gyakran panaszkodnak, hogy a hét végére pikk-pakk összejön az 50-55 munkaórájuk, különösen akkor, ha haza kell vinniük a dolgozatjavítást vagy az órára készülést.

Persze nem akarok túlzott sajnálatot kelteni. Én is tudom, hogy sok magyar dolgozik többet, mint heti 40 óra. Pontosan tudom, hogy a munkaadók jelentős része még életében nem fizetett túlórapénzt, inkább duplán könyveli a jelenléti ívet: egy készül a munkavállaló csesztetésére, jobb esetben a lecsúsztatható órák számontartására, egy meg az esetleges munkaügyi ellenőrzésre. Yippie! Ám attól, hogy ez a gyakorlat elterjedt, még nem helyes és nem jó. Nem. Éppen a tanárokat foglalkoztató államnak kellene jó példával elől járnia, ha már másoktól – teljes joggal – elvárja a szabályok betartását.

Ami meg a nyári szünetet illeti,

gondoljátok már végig egy kicsit, hogy miket mondtok! Tudom, hogy sokatok csőrét böki az a három hónap, de akkor is! A tanárok nem akkor mennek szünetre, amikor a diákok, hanem később, mert le kell zárniuk az évet. De nem is akkor kezdik a munkát, amikor a diákok, hanem jóval korábban nekilátnak a tanév előkészítésének, vagyis a nyári szünetük korántsem olyan hosszú, mint ahogy azt hörgés közben előadjátok. Ráadásul a tanároknak is van évi rendes szabadságuk (a rohadékok!). És most kapaszkodjatok: ezt a szabadságot elsősorban a nyári szünidőben kell kiadni nekik.

Amúgy meg ha ezen túlmenően még mindig marad plusz idejük a nyári szünetből, akkor szerintem nyugodtan vegyük úgy, hogy a nyári szünet maradéka azoknak a heti plusz 10-15 óráknak a fedezete, amelyeket senki nem tart számon. Ti sem, kedves ingyenélőző barátaim, mert nem tudjátok, mit jelent tanárnak lenni.

És akkor nézzük a tanárok sokat szidott teljesítményét!

Először is tudnotok kell, hogy az alacsony tanári fizetések miatt a tanári pálya erősen kontraszelektálódott. Nem tegnap, nem ma. Hosszú évek alatt.

Ez azt jelenti, hogy az alacsony fizetések miatt vagy az alacsonyabb képességűek, a piacon boldogulni nem tudók, vagy a nagyon eltökélt őrültek választják a pályát. Ezt nem én mondom, hanem egy komoly kutatás 2007-ből, mely szerint

a tanárok kiválasztódási folyamatának minden egyes pontján – a pedagógusképzésre jelentkezéskor, a felsőfokú tanulmányok befejezését követő elhelyezkedéskor, majd a végzést követő 5., illetve 6. évben is – negatív önszelekciós hatás figyelhető meg. Azok jelentkeznek főiskolai szintű pedagógusképzésre, akiknek rosszabbak a képességei. A diplomát szerzettek közül nagyobb valószínűséggel a kevésbé jó képességűek helyezkednek el tanári pályán, és nagyobb valószínűséggel találjuk őket tanári állásban a végzést követő 5, illetve 6 évvel is. (...) A tanári pálya választásában meghatározó szerepe van a nem tanári és tanári állásban elérhető keresetek különbségének.

A rend kedvéért mondom, ez nem azt jelenti, hogy a tanárok hülyék, de azt viszont igen, hogy lehetnének jobbak. Mikor? Hát akkor, ha az állam elég pénzt rakna az oktatásba és az alacsony fizetésekkel nem űzne el mindenkit, aki kiugróan tehetséges.

A pedagógus-életpályamodell eredeti (szerintem helyes) célja a bérek megemelése lett volna, ám a tanári pályát mégsem sikerült vonzóbbá tennie a tehetséges fiatalok számára. Hogy miért? Hát mert még mindig baromi alacsonyak a fizetések, azért. Illusztráció ehhez: tudtátok, hogy az új pedagógus-életpályamodellben egy megbízott pályakezdő gyakornok esetenként alig visz haza havi nettó 60 ezer forintot? Most komolyan, ez olyan sok heti 20-25 munkaóráért? Ki az a tehetséges fiatal tanárpalánta, aki ezt tudva nem egy call centerben helyezkedik el, ahol kezdő bérként ennek a háromszorosát, négyszeresét is megkapja?

De oké, abban igazatok van,

hogy a tanárok a statisztikák, meg az átlagok szerint nem a legjobbak közül kerülnek ki. A diákok teljesítményének csökkenése (ami a PISA-felmérésekben világosan látszik), talán ennek a jelenségnek a lenyomata.

Mondjátok, miért gondoljátok, hogy ez a probléma béremelés nélkül megoldható? Miért hiszitek, hogy a legjobbak az oktatásba csábíthatók éhbérért? Ha belátnátok, hogy béremelés nélkül soha nem is lesz jobb a magyar oktatás színvonala, akkor nem a tanárokat gyaláznátok, hanem inkább azon pörögnétek, hogy az életpályamodell jó-e így és hogy lehetne jobbá tenni. Mert igen, van benne mit jobbá tenni.

Ha elolvasnátok, hogy tulajdonképpen mit követelnek a pedagógusok, akkor megértenétek, hogy

a tanárok is pontosan tudják, mi a helyzet.

A helyzet szörnyűségéhez képest még mindig visszafogottak, s 25 pontos követeléslistájuk egyértelműen mutatja, a diákok munkaterhe, az oktatás szervezése, a fenntartás dolgai éppúgy aggasztják őket, mint saját drámai helyzetük. Nem hülyék, ők is pontosan tudják, hogy kezdő tanárt körülbelül lasszóval kell fogdosni, főleg, ha reálszakos hiányzik a létszámból.

Tulajdonképpen az a furcsa, hogy nem kérdezik meg tőletek nyilvánosan, hogy kedves emberek, hogy a túróba akartok világszínvonalú oktatást, ha 2011-ben a 28 jelenlegi EU-tagállam átlagosan a GDP-je 5,25%-át költötte oktatásra, mi, magyarok pedig csak a GDP-nk 4,71%-át?

Kedves emberek, mondjátok, lemondanátok egy-két stadionról, meg a rezsicsökkentésről a gyermekeitek jövője érdekében? Mert erről van szó. Ezek a tények.

Én tudom, hogy a tények nem zavarnak benneteket,

kedves tanárgyalázók. De talán ti is jobbá tehetnétek ezt a magyar közéletnek nevezett mocsarat, ha legalább néha, tényleg csak néha nem a levegőbe hörögnétek – és másoktól sem tűrnétek el, hogy a levegőbe beszéljenek.

A rendszerben maradt tanárok most azért verik a tamtamot, mert tudják, hogy ebben a rendszerben, ebben az oktatásszervezési struktúrában, ennyi pénzből nem lehet minőségi szolgáltatást nyújtani. Fogjátok fel: tanáraink nem(csak) magukért tüntetnek, hanem értünk, a gyerekeinkért és az unokáinkért is.

Tudom, hogy nem vagytok rossz emberek. Tudom hogy szeretitek a gyerekeiteket és az unokáitokat. Hát akkor?

Hát akkor most szálljatok le a nemzet napszámosairól, de nagyon gyorsan! Ha nem is csatlakoztok hozzájuk és nem is támogatjátok aktívan a követeléseiket, legalább fogjátok be a tájékozatlan szátokat!

Ez mindannyiunk érdeke, akár azt is mondhatnám: ez a nemzeti érdek.

53 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Aki Én
Van egy réteg akinek teljesen mindegy miről van éppen szó, ha a kormányt kritizálják, akkor rögtön ellenük emelnek hangot. Ilyen volt a net adós tüntetés is.
Tök mindegy miről van szó, nem is értik, nem is értenek hozzá, de kiállnak a kormány mellett függetlenül attól, hogy az mit mond. Ha holnap a szöges ellentétét, akkor is.
Ezek szidják az elvándorlókat, a tanárokat, az eü dolgozókat, az újabb adók ellen tüntetőket, mindenkit aki kritizálni mer. Gondolom mindez a keresztény érték, a demokrata hozzáállás, a szabad vélemény nyilvánítás és a felebaráti szeretet jegyében. Ők azok, akik gyakorlatilag szünet nélkül az ellenségeskedésről és uszításról és főleg a gyűlöletről beszélnek.
Az érdekes ebben az, hogy élő ilyennel még nem találkoztam.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Logogrif
A tanítók,tanárok sőt az ovis,bölcsis dadák is mindig is a "nemzet napszámosai" voltak! Köztük is van nagyon jó és tán alkalmatlan is,ugyanúgy mint minden szakmában! Ám ez nem szakma: ebben van elhivatottság is!- Aki Őket gyalázza az a saját gyermekeit gyalázza - főként akkor,amikor nemcsak magukért állnak végre a lábukra!
Papuska1
Ilyen szépeket én is tudnék írni. Talán azt sem vette észre a szerző, hogy az általa idézett felmérés dátuma az általa is leírt: 2007. Ez keményen az előző politikai struktúra időszaka. Ezt követően 2011-ig semmiféle béremelés nem történt. 2011-óta a pedagógusok átlagos bére valamivel több, mint 50%-al emelkedett. Ez sem sok, de például a kelet-Európai pedagógusbéreket jelentősen meghaladja. A pályakezdő diplomás pedagógus bére sem lehet nettó 60 ezer Ft, mivel a bérlista a szakképzett minimálbért 125 ezer Ft-ban határozza meg, ennél még magasabb a diplomások lista szerinti minimális bére olyan 150 ezer Ft. Ebből nagyon sok mindent kellene levonni, hogy 60 ezer Ft lenne. Ennyit a csúsztatásokról. Van még a szövegben néhány. Évekkel ezelőtti tapasztalatokkal. Ezzel együtt a pedagógusok többsége tisztességes. Bizonyos kényelmesebb dolgokhoz hozzászoktatták a pedagógusokat. A kevesebb bérért a liberális időkben csökkentették az adminisztrációs terheiket. Mivel a pedagógus másképp nem ellenőrizhető, a valós munkája, mivel semmi semmihez nem viszonyítható ebben a munkában, a munka elvégzését nem, csak az adminisztrációt lehet ellenőrizmi. Ezzel egyesek visszaéltek, a többség nem, de egyre többen voltak a visszaélők, már csak dühből is. Nem egy pedagógust ismerek, aki képtelen egy naplót is rendesen kitölteni, vagy egy tanítási tervezetet elkészíteni. Ez sajnos azt jelenti, hogy nem tudatosan tanítanak! Könyvből, órát adnak le. Ez szakmunka, nem értelmiségi szintű tudomány. A szakmunka annyit ér, mint egy szakmunka, nem többet! Sajnos! Tudom, hogy egy csomó hibát követ el a KLIK is, pont azért, mert nem a legjobb pedagógusok kerültek oda. Hiányzik egy működő, nem kísérleti számítógépes nyilvántartó rendszer, ami van, rossz. Egy adatot ötször kérdeznek újra. Ez nagy hiba. Profi szaktanárt teljesen más képzettségű ember a maga szakmai logikájával irányítja, ez hiba. A karbantartás nem a pedagógia dolga, ha hiba van, azt az önkormányzat a tanítási időn kívül,kéne kijavítsa!
Papuska1
Folytatás: Ez sem történik meg! Egymásra mutogatnak a felelősök. Mi köze az oktatást szervezőnek a karbantartáshoz? Illetve nem kéne köze legyen. Ezt egy független szervezetnek, illetve az önkormányzatnak kellene elvégezni! Vontak már felelősségre el nem végzett munkáért polgármestert? Mert pedagógust igen. Az is gond, hogy a pedagógusokban ott él a múlt megszépült ábrándja. Hagyományosan liberálisnak nevelték őket, a kormány konzervatív. A kettő összeférhetetlen! Ezt sajnos be kell látni. A tűz és a víz kioltja egymást. A pedagógus szolga. A neve is azt jelenti. Nem azt kell tanítania, amiről meg van győződve, hanem azt, amit elvárnak tőle. Ez nagyon nehéz, de enélkül anarchia lesz a gyerekek és az emberek fejében. Nem tudom hogy lehet ezt rendezni, de rendezni kell! Ráadásul nem szabadna az iskolába behozni a politikát. A tüntetések szervezői a valódi pedagógiai problémák helyett a politikát, a pártpolitikát hozza be az iskolába. Ez baj, sőt bűn! Ha a pedagógus nem tudja a tananyagot lehetőleg legalább pártpolitika mentes módon továbbadni, óriási bajt idéz elő. Ennek felelőssége van! Az ország politikailag kettészakadt. Ezt nem szabad az iskolában leképezni. Ezért hiszem, hogy az orvos, a pedagógus, az ápolónő nem tüntethet, nem sztrájkolhat, nem gyűjthet aláírásokat az iskolában! Ha ezt megteszi, a legnagyobb bűnt követi el. Harcoljanak értük azok, akiknek ez a dolguk! Ha a pedagógus tüntet, politizál és a gyerek ezt látja, az örökre rossz hatással van a gyerekre. Visszavonhatatlanul! Ez lélektani tény! Az iskola pedig a gyerekekért és nem a pedagógusokért van! A Peydagogos gyermekkísérő rabszolga. Ma természetesen több, de az alapelv a szolgálat nem feledhető!
glorianna
@Papuska1: "Ez sem sok, de például a kelet-Európai pedagógusbéreket jelentősen meghaladja"
Olvasd el az Eurostat legutolsó jelentését. Minimálbér tekintetében a 28 tagállam közül 24 áll jobban, mint mi, pedagógusbérek tekintetében nettó utolsók vagyunk, ugyanúgy, mint a szociális szféra és az eü béreivel. És ezzel az a legnagyobb baj, hogy ezekben az ágazatokban az állam határozza meg a béreket, ezzel egyúttal mintegy közölve azt is a társadalom egészével, hogy ezek a dolgozók nem érnek tizedannyit sem, mint a futsalcsapat labdaszedője vagy a focidrukkerek előkiabálója.
Egyébiránt Szlovákiában, Romániában és Csehországban magasabbak a pedagógusbérek, mint Mo-n, nominálisan is, vásárlőerő-paritáson is.
Papuska1
@glorianna: Már bocsánat, de én a román, a bolgár, a horvát, és a cseh pedagógus bértáblát néztem meg, ez mindegyik kicsivel, vagy többel alacsonyabb a nálunk azonos végzettségű és besorolásúnál, még 2014-ben is, és a nagy emelés csak a 2015-ösben, ami még nincs, lenne kimutatható. Nem tudom mit mutat ki az Eurostat és melyik évre, ha kapok egy linket, szívesen megnézem. Nem tudom mivel számol, illetve az új bérek vannak benne, vagy a béremelés előttiek. A cikkíró a béremelés előtt nyolc évvel, saját leírása szerinti 2006-os, vagy talán a 2007-es béreket idézte. Ezek, mint írtam 2011-ig voltak érvényben. Ezután volt egy kis emelés, majd 2014-ben egy 50%-os emelés. Ez az 2015-ös Eurostat jelentésben szerepelhetne, de ilyet nem láttam, és nem találtam sehol. Szerintem még nem is lehet. Az ezelőtti statisztikák pedig nagyon eltérnek a mai állapottól! Tehát a mai összehasonlítás a 2015-ös Eurostat adatnak felel meg. Kérem ennek a linkjét írja meg, ha van ilyen. Szerintem nincs! Azt a statisztikát hasonlítgatni, ami a béremelés előtt volt csúsztatás! Mindenki tudja, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány ezt az örökséget hagyta, és csak 2014-től sikerült a dolgokat némileg rendezni. Egyébként a környező országokban lévő kötelező óraszámokat és az ott kiadható szabadság napjait is érdemes összehasonlítani. Tanulságos! Ráadásul 2007-ben 8% volt az infláció, most -0,5%. A reálbér az inflációhoz viszonyítandó, csak az infláció csökkenésével 6,5%-al emelkedett, ha nem változott volna, akkor is! Szóval próbáljuk az érvényes és ma esedékes számokat használni!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél