A köznevelési kerekasztal után az Országgyűlés kulturális bizottságában folytatódott a vita a köznevelés helyzetéről kedden Budapesten.
A bizottság elé a köznevelési kerekasztal alakuló üléséről érkezett Palkovics László oktatási államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit, digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos, akik részletes tájékoztatást adtak a kerekasztalon történtekről és az azt megelőző tankerületi fórumokról. Czunyiné Bertalan Judit többek között elmondta: a beérkezett 4538 jelzést 20 kérdéskör köré szervezték és ezek mentén munkacsoportokat hoztak létre.
Palkovics László prioritásként beszélt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításáról, ami alatt a finanszírozást és a működés rugalmasabbá tételét említette és egyfajta menedzsmentszemlélet megjelenítését tartotta a szükségesnek.
Madarász Péter, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója, aki szintén a kerekasztal üléséről érkezett, azt hangsúlyozta: céljuk, hogy az oktatás legyen nemzeti ügy és ne váljon pártpolitikai csatározások színterévé. Eddig is minden alkalommal elutasítottunk minden pártpolitikai hangot, amit megpróbáltak a "szánkba adni" – fogalmazott az igazgató, hangsúlyozva, hogy a januárban nyilvánosságra került nyílt levelet egy különböző érzelmű emberekből álló nevelőtestület írta.
Az igazgató a köznevelési kerekasztalról szólva azt mondta: széles körű stratégiai egyeztetés indult el, a munka nagy része viszont még előttük van.
Hoffmann Rózsa (KDNP) korábbi oktatási államtitkár egy emberi szervezethez hasonlította a köznevelési rendszert, és megjegyezte, ha az embernek csak egy ujja fáj, akkor az egész szervezetünket betegnek érezzük. Elismerte, hogy vannak bajok az oktatásban, de szerinte a baj korántsem akkora, amekkora "jajgatásnak" szemtanúi vagyunk. Ugyanakkor a finanszírozási gondok és a pedagógusok adminisztratív terhei kapcsán elismerte, hogy ezek erősebbek voltak, mint az "ujjfájás".
Hoffmann Rózsa bírálta a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét, mert szerinte abban voltak olyan megállapítások, amelyek nem valós tényeken alapultak. "Maga nem érzi magát főnöknek igazgató úr?"- fordult Madarász Péterhez, utalva arra, hogy a nyílt levélben egyebek mellett azt is megfogalmazták, hogy az igazgató legyen újra főnök az iskolában.
Madarász Péter erre reagálva azt mondta: a levélben nem olyan "kifinomult részletességgel" vannak feltüntetve a tények, és ebben lehet, hogy Hoffmann Rózsának van igaza. Ugyanakkor hangsúlyozta: főnöke a tantestületnek és érez szakmai autonómiát, csak ez sokszor nem tud érvényesülni, mert az utolsó apró eszközt sem tudja beszerezni. Nem keletkezett volna ez a levél, ha nem súlyos a helyzet – jelentette ki az igazgató. Hozzátette: örül annak a folyamatnak, ami a kerekasztallal elindult.
Hiller István szocialista képviselő Hoffmann Rózsa hozzászólására reagálva úgy fogalmazott: nem a kisujj fáj, hanem az egész szervezettel van a baj. Az egykori oktatás miniszter bejelentette: az MSZP parlamenti vitanapot kezdeményez magyar közoktatás állapotáról. Hiller István emellett azt javasolta, hogy szüntessék meg a Kliket. Jelezte: elfogadja, hogy ezt hétfőről keddre nem lehet megtenni, de szerinte, ha fenn akarják tartani a Kliket, akkor nem tudják a rendszert megváltoztatni.
Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke szintén azt mondta: nem a kisujjal van a probléma, hanem "ezer sebből vérzik" az oktatási rendszer. Abban van jelenleg nemzeti konszenzus, hogy az oktatás nem jó – jegyezte meg.
Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben politizáló független képviselő azt szorgalmazta, hogy a köznevelési kerekasztalt bővítsék ki a diákok, az egyetemi hallgatók és a neveléstudomány képviselőivel, valamint a kulturális bizottság szakpolitikusaival és az ő szakértőikkel, mert szerinte ez tenne lehetővé egy nemzeti konszenzuson alapuló átalakítást. Szintén szélesebb körű egyeztetést javasolt az LMP-s Ikotity István, aki egyoldalúnak" nevezte a kerekasztalt, amelyre szerinte a kormány "barátokat és családtagokat" hívott meg.
A fideszes Pósán László, a bizottság alelnöke viszont úgy vélte: a parlamenti bizottságot nem kell összekeverni egy szakmai kerekasztallal, nem szabad oda "exportálni" a politikai vitákat. A politikai vitanap kezdeményezéséről szólva azt mondta, állnak elébe, de szerinte nem szolgálja a konszenzust, ha ezt egy-két héten belülre hívják össze.
Dunai Mónika (Fidesz) úgy vélte, párbeszéddel, szakmai úton, nem az utcán kell megoldani a felvetődött problémákat. A kormánypárti képviselő a Pedagógusok Szakszervezetére utalva azt mondta: nem a nemzeti konszenzust keresi, aki nem vesz részt az oktatásról szóló tárgyalásokon, hanem hergeli a pedagógusokat és az utcára vonultatja őket.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke – aki meghívottként vett részt a bizottsági ülésen – az ülés után újságíróknak azt mondta: mindenképpen megtartják a tervezett tüntetésüket február 13-án. Hangsúlyozta: az oktatásban rendszerhiba van, ezért a kerekasztal sem tudja megoldani a problémákat, ha a kormány nem hoz szakmai döntéseket.
Mi lett vele, mostanra megtalálta az eszét? Kétlem.