Lázár János szerint az Oroszországgal szembeni szankciók annak lehetőségét nem zárják ki, hogy a magyar hadrendbe tartozó orosz technológia állagmegóvása megtörténjen.
A Miniszterelnökséget vezető minisztert csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kérdezték a honvédségi helikopterbeszerzésről, illetve arról, hogy szó volt-e erről a szerdai moszkvai tárgyalásokon. Lázár János elmondta, a szankciók hatályban vannak Oroszországgal szemben, de Magyarország szerint azokat nem lehet automatikusan meghosszabbítani, meg kell vizsgálni, adva vannak-e a fenntartásuk feltételei.
A miniszter közölte, a szankciók kizárják a katonai együttműködést, de a tárgyalások alapján nem tart kizártnak egy, a fegyverzet állagmegőrzéssel és használatával kapcsolatos megállapodást. Ez nem jelenti új eszközök beszerzését – jegyezte meg.
Egy másik kérdésre beszélt arról is, hogy már idén – reálisan év közepén – lehívhatnak egy részletet a paksi atomerőmű bővítésére fordítható 10 milliárd eurós orosz hitelkeretből.
Indoklásként elmondta, hogy 2017, 2018 és 2019-ben a költségvetésben már a kiadási oldalon szerepel a paksi erőmű bővítése, évenként változó mértékben, 250-500 milliárd forinttal.
A miniszter kapott kérdést a Malév adósságával kapcsolatos magyar-orsoz vitáról. Lázár János azt mondta, a jogi helyezte egyértelmű, Magyarországnak kedvez, az orosz követeléssel szemben bírósági ítéletek állnak.
Jelezte ugyanakkor, hogy ezt a kérdsét lezárt ügynek tekintik, de a jó viszony érdekében készek a kérdést megvizsgálni, és megállapodtak abban, hogy a következő egy évben Oroszország és a finanszírozó bank érveit mérlegelik.
Lázár János azt mondta, jelentős követelésről, 100-150 millió forintról van szó.
A kormányzati háttérintézmények átszervezéséről azt nyilatkozta: a munkához nagyobb felhatalmazást és mandátumot kaptak, mint kértek, Orbán Viktor kormányfő ugyanis mind a Fidesz elnökségének, mind frakciójának hozzájárulását elnyerte, szabad kezet kapott azoktól.
Mint mondta, az első döntések a tervek szerint február 24-én születhetnek meg, addig egyeztetések zajlanak az érintett háttérintézményekkel is. A még kérdéses hivatalok közül egyedül a nyugdíjbiztosítót nevezte meg Lázár János.
A házelnöknek a salgótarjáni kampányban tett kijelentésével Lázár János egyetért – mondta, megítélése szerint Kövér László a legkörültekintőbben és legvisszafogottabban fogalmazott. Hangsúlyozta: egy polgármesternek tárgyalóképesnek kell lennie a kormánnyal, az együttműködésre pedig Salgótarjánnak is szüksége lesz, mivel a büdzséjéből hiányzik 1,5 milliárd forint, és nincs költségvetése.
A gazdasági miniszter márciusban tesz javaslatot arra a kormánynak, hogyan érhető el, hogy már a 2017-es költségvetés is nullszaldós legyen, az állami szervezetek működésének dologi és személyi kiadásait ne hiánnyal tervezze. Hangsúlyozta ugyanakkor: ez a fejlesztések finanszírozására nem vonatkozik.
Arra válaszul, miért vehették igénybe kevesen a családi csődvédelem lehetőségét, úgy felelt: mert szigorúak a feltételek, saját magát helyezi pénzügyi gondnokság alá az, aki igényli.
Az azt firtató kérdésre, hogy a kormányfő moszkvai látogatásán szóba került-e a jobbikos Kovács Béla ügye, Lázár János kijelentette: a Fidesz és kormánya nem szokta a hazai pártok ügyét és a belpolitikai vitákat "kirakatba tenni".
A kormányzat energetikai céljainak megvalósítását firtató kérdésre úgy felelt: "árnyékra vetődnek", akik arról vitáznak jelenleg, mely intézmény felügyelje az állam által megvásárolt energetikai cégeket, mert ezeket még nem vásárolta meg az állam. Hozzátette: az sem biztos, hogy az ügyletek a 2018-as választásokig befejeződnek, de mintegy 500-1000 milliárd forintos tételekről van szó – közölte.
Arra a kérdésre, hogy felveti-e a korrupciói gyanúját, hogy a Szépművészeti Múzeum vezetője az informális politikai befolyása miatt adta oda Habony Árpádnak az épületet egy esküvőre, akinek ráadásul a tanúja is, úgy felelt: "nem, ez annak a gyanúját veti fel, hogy képes-e Baán László a Szépművészeti Múzeum helyzetét objektíven értékelni". Vizsgálatra az ügyben szerinte nincs szükség.
Lázár János válaszolt egy korábbi tájékoztatóján elhangzott újságírói kérdésre és elmondta, 2016 márciusában lép hatályba a levegő védelmével kapcsolatos kormányrendelet, amely kimondja, fásítani kell az olyan parkolókat, ahol 10 járművet el lehet helyezni. Ez korábban is így volt – jegyezte meg, hozzátéve: vizsgálja annak lehetőségét, hogyan lehet megbüntetni a multinacionális nagy kereskedőket, hogy ha nincs elégendő zöldterület parkolóikban.
Beszélt az elektromos gépjárművek számára rendelkezésre álló töltőállomásokról. Mint mondta, 2017. január 1-jétől kötelezően létre kell hozni a töltőállomásokat, ehhez törvénymódosítás is szükséges.
Hozzátette: a vonatkozó rendelet szerint a parkolóházakban 100 várakozó helyből 2-t töltővel kell ellátni.
Lázár János elmondta, hogy az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) felszámolása zajlik, ott 2504 ember áll munkaviszonyban. Hozzátette: február 16-án a 2504 emberből 1949-et regisztráltak álláskeresőként, 832 embert már bevontak a közfoglalkoztatásba, 156-an a munkaerőpiacon helyezkedtek el, míg 747-en ellátásban részesült.
Közölte, 361-en nem részesülnek ellátásban, mert például nem adták be kérelmüket a kormányhivatalba.
Ha megszületik a felszámolásról szóló bírósági döntés, a kormány újabb lehetősége van, hogy segítséget nyújtson – mondta.
Elmondta azt is, a kormány február 24-én tárgyal az állami tulajdonba került Fiumei úti sírkertről, amely a tervek szerint 2018-ra lehet a nemzeti emlékezethez méltó temető, ennek több milliárdos költsége van.
Nem leszünk gyarmat mi elvtársak?