Hiába vezették be két évvel ezelőtt a kapcsolati erőszak tényállását a büntető törvénykönyvbe, a bíróságok lassan dolgoznak, a bűnesetek többsége pedig valószínűleg el sem jut hozzájuk – írja az Abcúg.hu.

A szakértők szerint ugyan fontos, hogy külön fejezet foglalkozik a hozzátartozójukat bántalmazók felelősségre vonásával, de az áldozatoknak ettől nem lesz jobb, nekik inkább több férőhelyre lenne szükség a krízisközpontokban.

A családon belüli bántalmazók többsége megússza a büntetést

Balogh József fülöpházi polgármester pénzbüntetéssel megúszta, hogy megverte élettársát, de a bíróság súlyosbító körülményként vette számba azt, hogy Magyarországon egyre gyakoribb a családon belüli erőszak.

Bár Balogh a vád szerint a vele egy háztartásban élő élettársát bántotta, ellene akkor még nem indíthattak eljárást kapcsolati erőszak bűntette miatt, ez a tényállás ugyanis csak jó fél évvel később, hosszú vita után, és részben Balogh József ügye miatt került be a büntetőtörvénykönyvbe.

Azóta már közel kétszáz eset került bíróság elé, de ez vajon soknak vagy kevésnek számít? Utánajártunk, javult-e az elmúlt években azoknak a nőknek és férfiaknak a helyzete, akiket a saját hozzátartozójuk tart rettegésben, és mit tesz a kormány, amely eleinte nem is akarta törvénybe írni a családon beüli erőszakot.

Megalázás és nélkülözés esetében két év, testi sértés és becsületsértés esetében három év, súlyos testi sértés vagy kényszerítés esetén öt év szabadságvesztést is kaphat az, aki mindezeket családtagja, élettársa vagy hozzátartózója ellen követi el. Így fogalmaz a Btk. 212/A paragrafusa, amely 2013 őszén került a törvénybe.

“A kapcsolati erőszak ma Magyarországon minden ötödik nőt érinti” – mondta Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szocális és fejlesztési igazgatója. A szervezet több olyan krízisközpontot is működtet, amelyek az áldozatokon segítenek, az elmúlt években pedig háromezer iskolás gyereknek tartottak preventív képzéseket. Azt tapasztalták, hogy a gyerekek tíz százaléka érintett, nem feltétlen fizikai bántalmazásban, hanem érzelmi terhelésben, vagy egyszerűen csak nap mint látja, hogy az anyja és az apja veszekszik egymással. “Volt olyan, ahol azonnal intézkedni kellett” – mondta Rácsok.

A kapcsolati erőszaknak nevezett tényállás bevezetését mindezek ellenére hosszú vita előzte meg. Az egész egy népi kezdeményezéssel indult, amelyet az Élet-Érték Alapítvány vezetője nyújtott be. Ezt 103 ezren támogatták, ami duplája az előírtnak, így a parlamentnek foglalkoznia kellett a kérdéssel. Az illetékes bizottság fideszes és KDNP-s tagjai azonban nem támogatták a kezdeményezést, és később más kormánypárti politikusok, köztük Rogán Antal akkori frakcióvezető is azt mondták, szükségtelen, hogy külön bekerüljön a családon belüli erőszak a Btk-ba, mert annak elemeit a törvény külön-külön is bünteti.

2012 szeptemberében azonban, a családon belüli erőszakról folyó parlamenti vitán egy fideszes képviselő, Varga István azt mondta a nőkkel kapcsolatban, hogy „ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát”.

Ez akkor nagy felháborodást keltett, a nagyobb lapok mind Vargának foglalkoztak. A képviselőnek magyarázkodnia kellett, és pár napra rá Rogán Antal bejelentette, hogy korábbi álláspontjukkal szemben mégis támogatják a családon belüli erőszak büntetőtörvénykönyvbe vételét. Viszont átkeresztelik kapcsolaton belüli erőszakra, hogy a család szó ne kapjon negatív töltetet.

Balogh ügye a legrosszabbkor jött a pártnak, pár hónappal Varga botrányt okozó kijelentése után. Rogánnak újra el kellett határolódnia, Balogh pedig pár hét elteltével kilépett a pártból, bár képviselő mandátumát a ciklus végéig megőrizte. A kapcsolati erőszak végül 2013 őszén került be hivatalosan a Btk-ba, így az emiatti felelősségre vonások csak ezután indulhattak el. Azelőtt a családtagjaikat bántalmazókat jellemzően ugyanamiatt állították bíróság elé, mint Baloghot: súlyos testi sértés miatt.

Súlyos testi sértést azonban nem csak hozzátartozó ellen lehet elkövetni, így az erről a bűncselekményről lévő adatok nem adtak teljes képet arról, mennyire elterjedt Magyarországon a családtagok bántalmazása, és hogy mennyire képesek a hatóságok jogerős ítéletekkel megbüntetni a tetteseket. Folytatás itt.

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

namihami
Na ugye, hogy mégiscsak megszálltak minket a migráncsok, miként az a mi jóságos Gazdánk már oly szívhez szólóan közölte népével.
Mert az ugye ki van zárva, hogy ezen fertelmes bűnöket a mi derék honi férfiaink követnék el.
Ilyesmire kizárólag csak azok a csúnya migráncsok képesek, akiktől a mi drága Miniszterelnökünk, az Ég kisérje minden lépését, már jó előre megvédett volna minket.
De ha végülis, ha migráncsokból egy darab sincs itt, hiszen ŐŐŐŐ (áldassék a neve) azt mondta, hogy nincsenek, akkor ezek a nők csakis saját magukat verhették meg. Hiszen a derék magyar férfi ilyet nem tesz, migráncs pedig nem jött be.
Hoppá, nőtársak: éberen figyeljétek a komondorokat, mert csak azok maradhattak.
Fradigege
A fülöpházi polgármester felesége miafszért vonta vissza a vallomását és megbocsájtott neki? Magára vessen. Két haverom is ütötte meg a barátnőét évtizedekkel ezelőtt. Mind a kétesetben félrekúrás volt az indok. Leállítottuk az elfajult helyzetet. Nem ellenkeztek a csajok. Csúnya szakítás lett. A mi családunkban nincs erőszak. Régebben az asszony egyet-kettőt behúzott, de lepattant. Nem fájt. Ha meg lesz erőszak, akkor én magam gondoskodom a nyugalomról és a békéről. A krv életbe!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.