Az alapkészségek hiányosságait, a szegregációt és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, emellett a diplomások arányának növelését is fejlesztendő területként jelölte meg az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés keddi budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született, és úgy vélte, a dokumentum párbeszédet kell, hogy indítson a kormányzat, a különböző társadalmi, ágazati szervezetek és a bizottság között.
A jelentésből kiderült, hogy romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén, és egybeesés van a PISA-felmérés és az országos kompetenciafelmérés eredményei között.
Sok az alacsony szinten teljesítő tanuló, arányuk nagyobb az alacsony társadalmi-gazdasági hátterű diákok körében. A jó társadalmi-gazdasági hátterűek felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, viszont a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka.
Az eseményen elhangzott, hogy a nagy különbséghez hozzájárul a szabad iskolaválasztás. A tehetősebb szülők olyan iskolákba küldik a gyermeküket, amelyekről lehet tudni, hogy jól teljesítenek, az iskolák közötti különbség pedig később meghatározza a tanuló teljesítményét.
A jelentésben megállapították, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönült oktatásban részesülnek az alapfokú képzésben. Megemlítették, hogy a szegregáció különösen érinti a roma tanulókat, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mintegy fele roma, és ők jobban ki vannak téve a szegénység, a mélyszegénység veszélyének.
A végzettség nélküli korai iskolaelhagyást tekintve a jelentés azt tartalmazza, hogy az európai uniós országokban az elmúlt években csökkent ez az arány, míg Magyarországon stagnált. Az adatokból kiderült, nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban van Magyarország. Elhangzott: azokban az országokban, ahol hatékonyan tudták emelni az oktatás minőségét, kisebb a korai iskolaelhagyás mértéke.
Rendszerszinten megfigyelhető, hogy azok a példák sikeresek, amikor a korai iskolaelhagyás ellen az intézmény(ek)en belül és kívül is széles az összefogás. A korai differenciálódás szintén hozzájárul az idő előtti iskolaelhagyáshoz, hiszen az "akadémiai és szakképzési utak" nagyon korán szétválnak, és a tanulók (a családjukkal) még az előtt kényszerülnek döntésre, hogy elsajátítanák a szükséges kulturális, szociális készségeket.
A 30-34 éves korosztályban a diplomások arányának növelésében sikerült eredményeket elérni, 2011 és 2014 között jelentősen, 6 százalékponttal, 34,1 százalékra sikerült javítani az országos átlagot – derül ki a jelentésből, amely szerint azonban Magyarország még mindig elmarad az uniós átlagtól 4 százalékkal. A kutatások azt prognosztizálják, hogy az átlagtól eltérés tovább fog nőni, egyrészt a demográfiai trendek miatt, másrészt a felsőoktatásban részt vevők számát tekintve. Az elmúlt évek intézkedései, amelyek megnehezítették a felsőoktatásba bejutást (emelkedő ponthatárok, ösztöndíjhelyek korlátozása), valamint a magas lemorzsolódás a felsőoktatásban mind az EU-átlagtól történő lemaradást erősítik.
Az országjelentés szerint a hátránykompenzáció és a szegregáció leküzdésében tett fontos lépés volt a hároméves kortól kötelezően bevezetendő óvodai ellátás. Ha ehhez megvan a kellő infrastrukturális feltétel és az óvodapedagógusok képzése, akkor ez kompenzálhatja a lemaradást – hangzott el.
Szintén a folyamatot erősítik a különböző felzárkóztató és ösztöndíjprogramok a hátrányos és roma tanulók számára. Ezek akkor tudnak sikeresek lenni, ha az alap- és középfokú oktatás minősége is javul, továbbá a deszegregáció felé visz az iskolai körzetek kiigazítása is.
A korai iskolaelhagyás területét érintve megállapították, hogy a bevezetett pedagógusminősítés és a tanfelügyeleti rendszer segíthet ezt a hátrányt leküzdeni, továbbá a pedagógiai oktatási központok is segíthetnek az iskoláknak szaktanácsadással és a továbbképzési igények felmérésével.
A jelentés szerint a felsőoktatásban a diplomások arányának növelését segítheti a bevezetett duális képzés, illetve annak kiterjesztése.
A szakképzést említve kitértek arra, hogy a magasan képzettek 3 százaléka, az alacsonyabb végzettségűek 18 százaléka munkanélküli. Az adatokból kitűnik az is, hogy hiány van a magasan képzett munkavállalókból Magyarországon. Az egész életen át tartó tanulásban is messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól, ez a mutató Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 3,2 százalék, míg az uniós átlag 10,7 százalék.
A szakképzésben részt vevő középiskolások aránya is alacsony, ezt növelheti a kormány által bevezetett duális képzés javítása vagy a 3+2 éves szakképzés bevezetése.
Az országjelentés kitér a tanulószerződésekre és a gyakorlati képzésre is, ezen területen a résztvevők száma nőtt, azonban a vállalati hajlandóság lassabban erősödik. Hiányoznak a jól képzett munkaadók, nincs elég gyakornoki hely vagy a felkínált helyek nem igazodnak az adott igényekhez.
Az egyházi iskolákban, még délután is megkeresheti a diák a tanárt, hogy ez, vagy az az anyag nem tiszta. Azokban az oktatási intézményekben, ahol liberalizmus dübörög, már délelőtt sem találja benn a tanárát a diák, mivel három,-ötszázezres fizetéssel tüntet valahol a nagyobb fizetésért, és a kevesebb munkáért. Undorító ami ebben az országban folyik, a magukat tanárnak nevezők miatt szégyellem magam.