Egyelőre óvatosak a szakszervezeti vezetők Pukli István egyórás sztrájkötletével. – írja elemzésében az Abcúg.

A többség úgy gondolja, nem szabad kitenni a munkavállalókat annak, hogy esetleg kirúgják őket, mások még egyeztetnének a jogászaikkal, hogy mi lenne a szerencsés megoldás. Bár vannak olyanok, akik szerint, ha sokan vannak, nem kell attól félni, hogy kirúghatják őket. A jelenleg sztrájktörvény mellett azonban kevés esély van rá, hogy egészségügyi és oktatási dolgozók tömegesen álljanak az utcán március 30-án.

Pukli István a keddi tüntetésen gyakorlatilag az egész országot hívta sztrájkba március 30-ára, de a Tanítanék Mozgalmat támogató összesen hetven civil szervezet közül többen még nem tudják, csatlakozzanak-e ehhez, vagy csak szolidaritást vállaljanak azokkal, akik tényleg beszüntetik a munkát egy órára.

A Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a március 15-ei tüntetésen azt mondta, ha Orbán Viktor és Áder János nyolc napon belül nem kérnek kérnek bocsánatot az elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől, azoktól, akik Magyarország jövőjéért vagy a saját jogaikért emeltek szót, akkor március 30-ra egy órás országos munkabeszüntetésre szólítják fel a 70 támogató szervezetet, a 950 intézményt, a 35 ezer támogató magánszemélyt.

A csatlakozó szervezetek nagy része olyan jellegű civil szervezet, ami érdekképviseletet lát el, náluk ennek a fajta munkabeszüntetésnek nem lenne jelentős társadalmi, kézzelfogható hatása. Ezért igyekeztünk olyan szakszervezeti vezetőkkel beszélni, akiknél a sztrájkkal járó munkabeszüntetés szolgáltatás kimaradást jelentene.

Sok bátor tanár kell a sztrájk sikeréhez

“A tegnapi bejelentésről mi sem tudtunk korábban, mi is akkor hallottuk először, így egyelőre nem tudom megmondani se azt, hogy részt veszünk-e majd a sztrájkban, se azt, hogy ha igen, akkor milyen formában. Kicsit korai még erről beszélni” – mondta az Abcúgnak Szűcs Viktória, a Bölcsödei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

“Ez nagyon jól hangzik, meg jó dolog, amit a Pukli bejelentett, de felelős szakszervezet egy jogszerűtlen sztrájkba nem viszi bele a munkavállalóit, mert az azonnali felmondással járna” – mondta név nélkül az egyik nagyobb szakszervezet munkatársa. Szerinte a hetven csatlakozó szervezet nagy részénél ez az egyórás akció csak szolidaritást jelent majd, nem valódi munkabeszüntetést. “Feltesznek majd egy kitűzőt, kiadnak egy közleményt” – ilyesmiket tudok elképzelni.

“Amit Pukli mondott, annak komoly feltételei vannak, én minden munkavállalót óva intenék attól, hogy felálljon az asztalától, és kimenjen az épület elé, akár csak egy órára is” – mondta.

A Betegút Egyesület nem olyan típusú szervezet, akinél ez a fajta sztrájk működhetne, mert csak érdekképviseletet látnak el -mondta a szervezet vezetője. Abban azonban biztos, hogy valamilyen formában támogató szolidaritást vállalnak majd. Szerinte ennek az egy órának sok hatása nem lesz, legfeljebb annyi, hogy mozgásban tartja a rendszert. Ő most úgy látja, hogy ha valakinél lehet számítani valódi munkabeszüntetésre, azok a tanárok lehetnek.

Megkerestük Mendrey Lászlót, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét is, aki az Abcúgnak azt mondta, Pukli szavait úgy értelmezte, hogy egy szélesebb, a tanárokon túlmutató akciót hirdetett meg a keddi tüntetésen.

“Sztrájkolni csak a munkahelyen lehet, amit Pukli István mondott, hogy vonuljunk ki az iskola elé, az ebben a formában nem működőképes. A sztrájkolónak, jelen esetben a pedagógusnak bent kell lennie az iskolában. Ez ugyan részletkérdésnek tűnhet, de munkajogi szempontból komoly következményei lehetnek” – mondta Mendrey.

Egyelőre nem tudta megmondani, hogy a PDSZ hogyan, és milyen formában vesz részt a március 30-ai akcióban, “ez a következő két hétben tisztázva lesz”. A jogászaik vizsgálni fogják a lehetőségeket, mert nem szeretnék az embereket kitenni annak, hogy valaki esetleg elveszítse a munkáját.

Arra a kérdésre, hogy mit szólt ahhoz, hogy Pukli István a törvényt megkerülve polgári engedetlenségre szólított fel, Mendrey azt válaszolta: aki erre szólít fel, az tudatos jogsértésre szólít fel. Pukli tudja, hogy ezt nem lehet, de vállalja a következményeket. “Ez a civil kurázsi része, nem tudom, hogy ez még hány emberben van meg Magyarországon” – tette hozzá.

Pukli István keddi beszédében azt mondta: úgy sztrájkolhatnak, ha ha közben polgári engedetlenséget követnek el, mivel az egyórás munkabeszüntetéssel megsértik majd a sztrájktörvényt.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezetnél még vizsgálják, hogy milyen módon tudnának csatlakozni a sztrájkhoz. “Más a helyzet egy tanár esetében, aki csak kimegy az iskola elé, és más, ha valaki buszt vezet és megáll egy órára” – mondta az Abcúgnak Nemes Gábor elnök. Szerinte vizsgálni kell az ügy jogi részét, nehogy veszélybe kerüljön a tagok munkaviszonya. Azt mondta, lehet, hogy hirdetnek szolidaritási sztrájkot, de vannak alapvető szolgáltatási kötelezettségeik. “Bár a polgári engedetlenség sok mindent felülír.”

“Nem zárunk ki semmit, és melléjük állunk, az a kérdés milyen módon tudjuk ezt megtenni.” Megvan a veszélye, hogy vadsztrájk esetén ki is rúghat embereket a munkáltató, de ha sok ezer ember csinálja meg, akkor más a helyzet szerinte. A kérdés, hogy mennyire generálnak félelmet a munkáltatók. “Úgy tűnik a tanárok nem tartanak semmitől, erre kellene ráébreszteni a közlekedésben dolgozókat is, hogy nincs hova tovább hátrálni.” Szerinte tiltakozni kell a megfélemlítés ellen is, majd Tarlós Istvánt idézte: “Merjünk bátrak lenni!”

Még egyeztet tagságával a sztrájkhoz való csatlakozásról a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete is. Papp Katalin megbízott elnök szerint a vezetőség természetesnek veszi, hogy csatlakoznak, és úgy véli, hogy a tagság 99 százaléka is egyetért ezzel. “Az elsők voltunk a szervezetek közül, akik kezdeményezték, hogy csatlakozzunk a tanárokhoz” – mondta.

Szerinte az egy órás munkabeszüntetésnek inkább figyelmeztető, figyelemfelhívó szerepe van a sajtó irányában. Mivel azonban a sztrájktörvény gyenge, és ha azt szeretnék, hogy a kormány valóban megérezze a tiltakozás erejét, ezt csak úgy lehet, hogy száz százalékos mozdulatlanságba kerülne az ország. “Először egy órára, aztán akár többre is.”

Náluk a gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a könyvtárak nem fogadnának látogatót arra az egy órára, és a népművelők tudományos munkatársak, múzeumi dolgozók nem végeznék a munkájukat. Az ugyanakkor elismerte, hogy utóbbiak esetében nem csak arról lenne szó, hogy leteszik a ceruzát, mert ennek nem lenne nagy hatása. Ezért arra kérik tagjaikat, hogy menjenek majd a legközelebbi iskolához. Szerinte nem lenne probléma a polgári engedetlenséggel sem, ha olyan létszámban csatlakoznak az emberek, hogy országosan is érzékelhető legyen. “Tegnap 5o-8o ezer ember lehetett a tüntetésen, ennyi embert nem lehet kirúgni. Feltételezem, hogy nem lesznek vészesek a következmények, de ha igen azt is vállalni kell”.

Pukli István nem hiába mondta, hogy a bejelentett munkabeszüntetésük valójában polgári engedetlenség lesz, és nem pedig sztrájk. Sztrájkolni ugyanis jogszerűen nem sztrájkolhatnának a tanárok, abban a fomában legalábbis semmiképp, amit Pukliék bejelentettek.

A sztrájkjogot az Alaptörvény garantálja ugyan, de egy külön törvényben részletesen szabályozva van, hogy milyen esetben lehet jogszerűen sztrájkolni. A katonák és más erőszakszervezetek tagjai például egyáltalán nem sztrájkolhatnak, lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkavállalók – ilyenek például a közmű cégek dolgozói – csak akkor, ha biztosítanak egy a működéshez elégséges szolgáltatást.

A tanárok elvileg ugyan sztrájkolhatnának, de erre a törvény csak a legvégső esetben ad lehetőséget, akkor ha a munkáltató (jelen esetben a kormány), és az érdekvédelmi szervezetek (jelen esetben a szakszervezetek) közötti tárgyalás nem vezet eredményre (ennek a tárgyalásnak legalább hét napon keresztül kell tartania). Pukliék munkabeszüntetésnek azonban éppen az a lényege, hogy nem fogadják el a kormány által kezdeményezett oktatási kerekasztalt, sőt, már Balog Zoltán miniszterrel sem hajlandóan tárgyalóasztalhoz ülni. Ezért a munkabeszüntetésük egyoldalú lenne, azaz nem jogszerű. Így pedig azokat, akik a munkaszerződésükben foglaltak ellenére nem dolgoznak, akár ki is rúghatják.

A polgári engedetlenség azt jelenti, amikor egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. Ilyenre akkor kerül sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. A polgári engedetlenségben részt vevő tudja, hogy tette jogi felelősséggel jár, és vállalja a hátrányos következmények kockázatát.

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

vonotok
Tc Tanárnő, Tanár úr ! kérem önöket ne ijedjenek meg. Ne adják fel azt amit most kezdtek el. Nagyon sok embernek adnak hittet, reményt .
Tudom nehéz lesz, de nagyon sokan vagyunk Önök mögött, és ott leszünk az iskolák kerítésénél 30-án.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.