Azt olvasom, kicsit visszatekintő üzemmódban, hogy a március 15. nem csak képletesen szedett áldozatot a diákság körében. Egy leányzó ugyanis ennek kapcsán kapott elégtelent. Erkölcstanból. Mert őszinte merészelt lenni. Egy iskolában. Tényleg nagyon elítélendő. A kérdés azonban tágabb értelmezési tartománnyal is bírhat.
Forrás:
endresy.blogspot.com
Feltöltő: GeoCravker
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Persze ez a tanárt is minősíti, hogyan készíti fel a gyerekeket egy állami ünnepre, mi az ami ebből érzelmeket vált ki a gyerekekből. Nem lehet összehasonlítani egy Mikulás ünnepséget egy márciussal, vagy október 23.-al
Orbán ünnepi beszéde is ez volt!
Lehet, hogy a szülei megtanították, hogy márc. 15. nem volt más, mint egy szabadvakolók által lezongorázott összesküvés, felhasználva erre a magyar helyzetet, felhergelve a magyar népet.
És pont emiatt nem akart inkább semmit írni, mert ilyet elvileg nem írhat, gyerekként nem tudhat.
Sok szempont lehet.
Ahhoz a gyereket és a szülőt kellett volna kérdezni.
Nem azonnal elítélni, hanem elbeszélgetni vele, meghallgatni a valós véleményét.
Nem ezért tanár a tanár?
Mert ha csak a mindenkori rendszer szócsöveként, agymosó, dogmákat beültető, a kiadott instrukciókat csak ismétlő dolgozó, akkor az nem is tanár.
Csak egy ismétlőgép!!!
Egy idős tanárnő mesélte egy régi emlékét. Amikor még meg kellett ünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Az első osztályba megérkezett a tanfelügyelő, hogy megnézze,hogyan ünnepelnek a gyerekek.
A tanító néni feltartotta Lenin fényképét és megkérdezte: Na, gyerekek, kitudja, ki ez a bácsi?
Mire az egyik gy. aki majd kiesett a padból, válaszolt: Én azt hiszem, hogy a Szent József!!!
Ennek a gy.-nek az apja kántor volt. A tanítónéni majd elsüllyedt, de a gy. büszke volt magára. Ő csak azt mondta, amiről ismerete volt. A gy.ket soha nem szabad elítélni, őket az érzelmek és a meglévő ismereteik irányítják.