Gyámság alá helyezte Orbánt az MTI

@Csizmás Kond: Miért, szerinted gyorsabban ment a beilleszkedés a honfoglalás után? Nem tudtam, hogy középkorspecialista történelemprofesszort tisztelhetünk becses személyedben :O

@Horizont: Nyíltan ott és akkor valóban nem, de nem maradt visszhang nélkül OV akadémiai szereplése.

A francba bele! Az MTI a toplista aljára küzdötte le magát, belőlük nem lesz olyan tartós szűrő, mint Havasi Bertalan, aki évek óta nem aludt, mert állandóan "be volt kapcsolva", és ügyelt a Főnök imázsára. Még a pénteki rádióshow-kon is ő vezényelte a válaszokat egy szemvillanással...

@glorianna: Már engedelmet, de Árpád hont foglaló, szerintük visszajövő magyarjai nem illeszkedtek be soha. Megmaradtak egy vékony (húszezer lovas), harcos elnyomó rétegnek (későbbi nemesség). A nagy számú adózó köznép mindig is európai volt beilleszkedniük nem kellett, sőt. Öntözéses árpád kori mezőgazdálkodásunk a mait alázza.

A víz de még az árvíz is az erőforrás. Árpád-kori eleink tudták ezt. Hol van a helye az árvíznek? Magyarul értjük, tudjuk a választ. Ugyanis nem bonyolult.

Az ártéren.

Eleink az árterek terepszintje fölé kiemelt, a mainál 20-szor sűrűbb csatorna hálózattal juttatták ki az árt annak a terére. :-)

Gravitációsan!

Ma a belvizeket a Tisza középvizi vízhozamát felülmúló összegzett vízhozamú átemelőkkel "oldjuk meg".

A mesterséges középső szintes fenekű csatornák fenékszintje valahol a középvízinél, vagy kissé alatta lehetett.

Történelmi toposz a KM-e árpád-kori élelem, hal, vad, gyümölcs bősége. Csak ezt a bőséget a természet (hatalmas nagy lapos feltöltődő ártereink és szélsőséges vízjárású folyóink) és a korai köznépi magyarság agro- és vízgazdálkodás technológiai ismereteinek (és grandiózus földmunkájának) együttese eredményezte.

Árpád hont foglaló, szerintük visszajövő magyarjai ehhez vajmi keveset tettek (semmit). Az árokrendszer kiásásához nagyságrendileg és minimum 10 ezer embernek 100 évi munkájára volt szükség. Ez a sűrű árok-csatorna rendszer a 900-as évek elején már működött! Nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem, ahogy a nyilván magyarul beszélő köznép is itt kellett hogy legyen már korábban is, igaz ez utóbbi észrevételem már a sajátom. Hiszen nekünk gyöttment szittyának kell lennünk, akik mindent a fejlett Eu-tól tanultak meg, hát ahogy a szeretetet, úgy a csatornázást, a halastavakat sem a papoktól tanultuk.

Mindezt 15. éve tudhatnánk (a vízügy is tudhatná), ha olvasnánk Takács Károly régész kutatásainak az eredményét:...

@glorianna: Bocsi, most látom a vége lemaradt.

Mindezt 15. éve tudhatnánk (a vízügy is tudhatná), ha olvasnánk Takács Károly régész kutatásainak az eredményét:

www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf

A vagy harminc éve rekonstruált ártéri vagy fokgazdálkodás ennek a grandiózus rendszernek a török háborúk időszakában leromlott - elfajzott maradványa volt csupán. :-(

Tanulni az okosabbtól nem szégyen és ha történetesen ők az eleink voltak, az csak külön öröm.

Amit a reformkortól kezdve vízgazdálkodás címen művelünk az az állandó csapadék többletű országok lejtős csatornázásának az ész nélküli átvétele. Ugyanis a KM-e csapadéka szélsőségesen változó. Ezért amikor bő csapadékú időszak volt, azt betároltuk aszályosabb időkre.

Az intenzív öntözéses mezőgazdaság pont a mi klímánkon a fenntartható!

@glorianna: miért szerinted úgy van ahogy Glacz írta ?