Szakály Sándor történészprofesszorral, a Veritas Intézet főigazgatójával készített interjút a Budapest Beacon.
A kormányközeli kutatóintézet vezetője úgy látja:
a Horthy-korszak nem a zsidóság „kiiktatására” jött létre,
és vitatja, hogy Hóman Bálint a németek szálláscsinálója lett volna.
Szakály úgy gondolja, hogy 1944 májusában deportált és deportáló nem láthatta előre, hogy mi történik az emberekkel. Az viszont szemet szúrhatott volna, hogy nem csak életerős férfiakat, hanem csecsemőket és aggastyánokat is elvittek. A főigazgató ezt azzal magyarázza, hogy
van, aki abban a hitben volt, hogy azért viszik a gyerekeket, hogy együtt legyen a család. Valóban lehetett akár azt is föltételezni, hogy nem munkára viszik őket, de egy huszonöt-harminc éves zsidó férfi nyilván sokkal inkább tett volna önnön deportálása ellen ha tudja, hogy nem munka-, hanem megsemmisítő táborba viszik.
Vita tárgyát képezi Karsai László azon okfejtése, hogy a zsidók túlélési esélye Szálasi alatt nagyobb volt, mint Sztójay alatt. Szakály Sándor Karsai nézeteivel nem ért egyet:
Azt gondolom, hogy nem volt nagyobb a túlélési esély. Nem tudjuk, hogy a nyilas hatalomátvétel után hány embert lőttek a Dunába
- szögezte le a főigazgató.
Arra a kérdésre, hogy a numerus clausust jogfosztó törvénynek tartja-e, Szakály határozott nemmel válaszolt. Majd kifejtette:
„Mert azt mondta ki, hogy a törvényben felsorolt felsőoktatási intézményekbe »nemzethűség s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók« kerüljenek felvételre. Az 1920. évi XXV. törvénycikk szöveg úgy szólt, hogy »a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajok és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát«.”
A numerus clausus törvény 1920-ban kimondta, hogy „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak az országban mért hivatalos létszámadataik arányában jelentkezhetnek nagy presztízsű, értelmiségi állásokba, és végezhetnek el ezekhez szükséges egyetemi képzéseket.
A törvény nyilvánvalóan a zsidóság ellen született, mert a numerus clausus előtt egyes egyetemi szakokon 30 százalék körül is volt a zsidó hallgatók létszáma, ami sokkal magasabb, mint amennyi az izraeliták lakosságon belüli aránya volt akkoriban.
9 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ha a zsidó okosabb, műveltebb, miért kell a buta honfinak egyetemrer járni.
Csak a számok kedvéért? Legyen buta orvos, mérnök, stb? Csak a számok kedvéért? Miért is élt, alkotott magyar a Nobel-díjasok 90 (?) százaléka külföldön? Pedig itt születtek... Csak a számok kedvéért! És a nem Nobel-díjasok (Teller, Neumann, stb...!!!)?
Új hozzászólás