A napokban Szakály Sándor történészprofesszorral, a Veritas Intézet főigazgatójával készített interjút a Budapest Beacon. A beszélgetés során Szakály elmondta, úgy véli, a Horthy-korszak nem a zsidóság „kiiktatására” jött létre, mert 1944 májusában deportált és deportáló nem láthatta előre, hogy mi történik az emberekkel.
Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora Szakály állításaira reflektálva kifejtette, Ottlik György, az akkori berlini nagykövet Kállay Miklósnak írt jelentése azt bizonyítja,
hogy legkésőbb 1942 augusztusában már pesti újságírókörökben is ismert volt: ha kitelepítenék/deportálnák a magyar zsidókat, ez egyenlő lenne „kivégzésükkel”.
Karsai szerint Horthy és a magyar politikai elit nem 1944 júliusában, hanem hónapokkal előbb megkapta az úgynevezett Auschwitz-jegyzőkönyet arról, hogy miben áll a németek zsidópolitikája.
Az 1943 áprilisi Hitler-Horthy találkozó jegyzőkönyvére írt válaszában például Horthy a zsidók „kiirtását” emlegeti, ez pedig azt valószínűsíti, hogy a magyar politikai vezetés már 1942-1943-ban pontosan tudta, mit művelnek a zsidókkal a nácik – írja.
Karsai kitér arra is, hogy nem a holokauszttal kapcsolatos információk hiányzottak, hanem
a zsidók egyszerűen nem akarták elhinni, hogy milyen sors fenyegeti őket.
A fővárosi ortodox zsidók hetilapja ugyanis 1942 márciusában pontosnak tűnő számadatokat közölt a lengyelországi zsidókról. Az újság szerint a lengyelországi gettókban a 1 350 000 volt a zsidók száma, miközben a háború előtt több mint hárommillióan éltek Lengyelországban.
A nyilas rezsim zsidópolitikájáról Karsai azt írja, Szakálynak is tudnia kell, hogy a Sztójay-kormány hatóságai 1944. május 15-től július 9-ig
437 ezer zsidót deportáltak, közülük 360-380 gyilkoltak le Auschwitz-Birkenauban,
és a munkára alkalmasnak minősítettek nagy része is odaveszett.
9 hozzászólásarrow_drop_down_circle
a bringással.
Viszont a nyelve adott a pozíció betöltéséhez. És ez a döntő.
Új hozzászólás