Fogyassz, költs, szórakozz!

Ez lenne a „Hass, alkoss, gyarapíts!” modern felfogása, ha Kölcsey még élne és alkotna, de sajnos úgy érzem, nem büszkélkedne vele. Sokan pedzegették meg pedzegetik a témát, mi is nekiestünk körülbelül egy hónapja a „Mélyfúrások szinglifalván” című rádióműsorban, és bizony ez inspirálta a mostani írásomat. Ám remélem, nyújthatok majd valami újat is ebben a témában. Mire várunk, mire vágyunk manapság? Sikerre, tudásra, pénzre, illetve mindenre, ami kézzel fogható, vagy kézzel fogható értékre váltható. Földhöz ragadtunk, mindent tárgyiasítunk, és önző vágyainknak vetjük alá, sőt ezeket mind birtokolni akarjuk! Nem csak a tárgyakat, hanem az embereket is, ami viszont a szeretet és az önzetlenség kihalásához vezet. Minél többet minél előbb! Nem számít a minőség, az eszmei érték, csak az, hogy mennyiségileg több legyen, mint másnak, és azáltal a cserekereskedelemben - amit anno szeretetnek és emberi kapcsolatoknak neveztek -, minél nyerőbb helyzetbe kerüljön, vagyis minél menőbb és...