Hiába várják az elégtételt a gádorosi csicskáztatók áldozatai

Bár négy éve tartotta az első tárgyalást a bíróság a gádorosi csicskáztatók perében, az ítélettől még most is nagyon messze jár az ügy. A vád szerint a gádorosi A. család megalázó körülmények között és fizetés nélkül dolgoztatott kiszolgáltatott embereket. A pénzükre váró károsultak a család zárolt vagyonából várják kártalanításukat – többségük a környék szociális és idősotthonaiban él, és már nem kíván részt venni a büntetőperben. Az Abcúg.hu cikke.

Már több mint 8 éve húzódik a gádorosi csicskáztatók ügye, akiket többek között azzal vádol az ügyészség, hogy mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket dolgoztattak háztáji gazdaságukban, miután jó ellátást, megfelelő fizetséget ígérve rávették őket házaik elhagyására.

Ez az úgynevezett “csicskáztatás”, a modern kori rabszolgaság egyik, Közép-Kelet Európában kifejezetten jellemző formája. Lényege, hogy jellemzően kiszolgáltatott, egyedülálló emberek fizetés nélkül, csupán ételért és lakhatásért cserébe dolgoznak munkaadóiknak, akik nyugdíjukat, segélyüket is elveszik tőlük.

Gádoros település. Fotó: Hajdú D. András

A gádorosi csicskáztatók esetében is hasonló a történet. A pernek 9 vádlottja van – az A. család tagjait, a családfő A. Lajos gyerekeit és házastársaikat, élettársaikat több rendbeli szabadság megsértésével és zsarolás bűncselekményével vádolja az Orosházi Városi Ügyészség. A még 2012-ben ismertetett vádirat szerint az A. család tagjai, a vádlottak “állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkedtek be”: megegyeztek, hogy a család állattartó gazdálkodását „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik.

9 embert dolgozott így a lótenyésztéssel foglalkozó A-éknál: a csicskaként tartott sértetteket a vád szerint A-ék megfosztották okmányaiktól, ügyeiket nem intézhették önállóan, rossz körülmények között éltek és dolgoztak. A kárvallottak állandó fenyegetettségben éltek, folyamatosan bántalmazták őket, és még a rendszeres havi járandóságaikat: nyugdíjukat, rokkantnyugdíjukat is elvették tőlük.

Nyúlik, mint a rétestészta

Az A. család gádorosi portáján hosszú éveken keresztül kvázi rabszolgaként élő csicskáztatottakat 2008-ban kommandósok szabadították ki az A. család gádorosi portájáról – azóta vagy valamelyik rokonukhoz, vagy szociális otthonba költöztek, és bár az ügy kezdeti szakaszában többen vallomást tettek, már nem akarnak részt venni a perben.

Az A. család 9 tagja ellen indult büntetőper ugyanis úgy nyúlik, mint a rétestészta: már több mint 8 év telt el azóta, hogy kommandósok szabadították ki a család több ingatlanján fogvatartott embereket, az ügy bírósági szakasza mégis csak 2012-ben kezdődött el. Eddigre két névvel bővült a vádlottak sora is, A-éknak ugyanis eleinte két ügyvéd játszott a kezére, akik a sértettek képviselőiként folyamatosan tájékoztatták a kihallgatásokon elhangzottakról a vádlottakat, sőt, hamis tartalmú vallomásokat írattak alá a sértettekkel, amiket maguk a vádlottak szerkesztettek.

Az ügynek tehát már a bírósági szakasza is több mint 4 éve tart, és aligha várható, hogy hamarosan ítélet születik belőle. A kitűzött tárgyalásokat ugyanis sorra kénytelen elnapolni a bíróság, mert a berendelt vádlottak egy része általában valamilyen egészségügyi okra hivatkozva nem jelenik meg a Hódmezővásárhelyi Járásbíróságon.

Eközben a per lefolyásának hosszúságát enyhítő körülményként kell figyelembe vennie ítélethozatalkor a bíróságnak a büntetőjog szerint.

A falu közepén csicskáztattak

Gádoros takaros környékén áll az A. család tágas emeletes háza, mögötte gazdasági melléképületekkel és egy nagy lóistállóval – itt élnek ma is a csicskáztatási per vádlottjai. Mindkét oldalt és szemben is szomszédaik vannak – ezért is nehéz elképzelni, hogy éveken keresztül észrevétlen maradt, hogy embertelen körülmények között éltek a ház körül javarészt idős, beteg emberek. A falubelieket kérdezgetve is inkább az körvonalazódik: többen tudtak róla, hogy A-éknál több “vidéki”, azaz Gádorosra valamelyik környékbeli településről idekerült ember lakott, néhányan pedig még azt is tudták, hogy ezek az emberek a gazdasági melléképületekben, istállókban alszanak.

Egy neve elhallgatását kérő gádorosi asszony, aki napszámban alkalmanként maga is dolgozott A-éknak, rendszeresen találkozott is a fogvatartottakkal.

Az istállóban laktak, és gondolom tisztálkodni sem nagyon volt ott lehetőségük, mert néha láttam, hogy slaggal veretik őket, mielőtt elviszik őket valahova – gondolom, a nyugdíjat vagy a segélyt felvenni

– mondta, majd hozzátette: ő úgy tudta, ezek az emberek saját akaratukból költöztek A-ékhoz.

A félrenézés anatómiája

Hogy miért nem jelentette senki a rendőrségnek az A. portán megfigyelhető súlyos visszásságokat, azt jól magyarázza, hogy bárki, akit a faluban az ügyről és általában a családról kérdeztünk, kétszer is meggondolta, hogy szóba álljon-e velünk, mert tartott tőle, hogy bajba kerül, ha kiderül, hogy beszéltünk.

Nem akarok bajba keveredni.

– ez a mondat mindegyik, falubeliekkel kezdeményezett beszélgetésünk során elhangzott, és olyan is volt, hogy azt félbe kellett szakítanunk, mert az utcán olyasvalaki közeledett, aki – az egyik falubeli szavaival élve – “közülük való”.

A vádirat szerint A-ék jelentős ingatlanvagyonra tettek szert azzal, hogy a gazdaságukban dolgoztatott sértettektől megszerezték üresen maradt ingatlanjaik tulajdonjogát, vagyonukat pedig tovább növelte, hogy emellett havonta elvették a sértettek nyugdíját, egyéb járandóságaikat és visszatartották munkabérüket. Összesen csaknem 45 millió forint kárt okoztak a sértetteknek ezzel. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – a csicskáztatottak felkutatását, szállítását, felügyeletét – megosztották egymás között, mindenben a családfő utasításait követve.

Rajta volt az adóslistán

A rendőrség a csicskáztatás 2008-as leleplezésekor tartott házkutatáskor az A. család gádorosi házában talált kintlévőségeit listázó füzetet, ami arra utal, hogy A-ék uzsorázással is foglalkoztak, azaz irreálisan magas kamatra adtak kölcsönt a hozzájuk forduló, jellemzően szegény embereknek. Ezt egy gádorosi asszonytól tudjuk, aki maga is rajta volt a listán, így kereste fel a rendőrség, hogy hajlandó-e tanúskodni a perben. Ő 200 ezer forintot kért korábban kölcsön A-éktól, akik eleinte azt ígérték neki, szépen apránként, némi kamattal kell majd visszafizetnie a kölcsönt.

Ehhez képest egyszer csak megjelentek, és 500 ezer forintot követeltek vissza tőlem, és megfenyegettek, ha nem fizetek, Molotov-koktélt dobnak a házamra

– magyarázta az asszony, aki élettársával él egy romos faluszéli házban. Az ő nyugdíjából és élettársa munkanélküli támogatásából tartják fent magukat, és ha épp nem sikerül alkalmi munkát – általában napszámban gyümölcsszedést vagy libatolltépést – szerezniük, gyakran előfordul, hogy fizetésképtelenné válnak. Egy ilyen helyzetben fordultak gyors kölcsönért A-ékhoz. Szerinte a felkutatott károsultaknak azonban végül csak körülbelül a fele volt hajlandó tanúskodni A-ék ellen. A többiek szerinte féltek a tanúskodásért járó esetleges retorzióktól.

A Szegedi Törvényszék tájékoztatása szerint az ügyészség nem emelt vádat uzsora-bűncselekmény gyanúja miatt a csicskáztatási per egyetlen vádlottja ellen sem.

De a pénzükre várhatnak

Miután a csicskáztatással lebuktak A-ék, a vádlottak ingó és ingatlan vagyonát zároltatta a bíróság – ebből kaphat majd kártérítést is az elmondása szerint uzsora áldozatává vált asszony, ha az ügyben ítélet születik. Ő mutatta meg az évek óta őrizgetett végzést, amely szerint az ötödrendű vádlott A. Zsolt tulajdonát képező, a Gádoroshoz közeli Megyesbodzáson álló, a vád szerint jogtalanul szerzett lakóházat például még 2011-ben zárolta a Békéscsabai Városi Bíróság – ebből például hét sértett egyenként 200 ezertől 6 millió forintig terjedő kárigénye teljesülhet, ha végre ítélet születik az ügyben.

A gádorosi csicskáztatók pere sem húzódhat a végtelenségig – a bíróságnak vannak eszközei arra, hogy rábírja a tárgyaláson való részvételre a vádlottakat. Ilyen eszközök a rendbírság, azaz a tárgyalás menetét zavarókra kiszabott pénzbüntetés, vagy a tárgyalási őrizet, amikor a tárgyalást megelőző napra a beidézett vádlottak őrizetbe vételét rendeli el a bíróság, hogy mindenképpen megjelenjenek a tárgyaláson. Csakhogy ezeket az eszközöket jellemzően szabálytalan távolmaradás esetén használja a bíróság, az orvosi igazolással távol maradás viszont teljesen szabályos módja annak, hogy a vádlott kimentse magát a tárgyaláson való megjelenés alól. Ez egy olyan joghézag, amellyel még jó ideig késleltethetni lehet a per lezárulását.

Addig minden marad a régiben: A-ék továbbra is gádorosi házukban élnek, és a csicskáztatás már a múlté, a per elhúzódása miatt az uzsora-károsultak és az éveken keresztül kizsákmányolt, és jövedelem nélkül dolgoztatott idősek elégtétele várat magára.

A gádorosi csicskáztatók perének legutóbbi, július 19-én tartott tárgyalása után a vádlott A. család megjelent tagjai azt mondták az Abcúg munkatársainak, hogy az ítélethirdetésig semmilyen formában nem kívánnak az őket ért vádakra a sajtóban reagálni.