A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, július 1 és 6 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A Fidesz szavazóinak aránya a májusi mélypont után újabb egy százalékpontot növekedve, 24 százalékos. Az MSZP ötödik hónapja 12 százalékon áll, míg a Jobbik támogatottsága ebben a hónapban újabb egy százalékpontot csökkenve újabb mélypontjára csúszott, és már csak 10 százalékon áll.
A Fidesz szavazóinak száma a májusban mért mélypontról elmozdulva, újabb egy százalékpontot növekedett, és így a párt támogatottsága 24 százalék. Azonban a párt támogatóinak aktivitása a hónapban csökkent, így a biztos szavazók körében csökkent a támogatottsága.
Az MSZP támogatottsága ötödik hónapja változatlan, továbbra is 12 százalék. A pártnak szavazóinak aktivitása viszont most növekedett, és újra ők a legaktívabbak. Az MSZP, az összes megkérdezett körében, hibahatáron belül maradva, de továbbra is megelőzi a Jobbikot.
A Jobbik támogatóinak száma ebben a hónapban újabb egy százalékpontot csökkent és így új mélypontot elérve 10 százalék. A párt támogató továbbra is a legkevésbé aktívak, csupán 63 százalékuk menne el szavazni. A biztos szavazók körében ezzel éppen hibahatáron van a Jobbik lemaradása az MSZP-hez képest.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan 3 százalékon áll, a párt vezetőjének bejeletett távozásának nincs hatása a támogatottságra. A DK támogatóinak száma nem változott és továbbra is 3 százalék. Az Együtt, a PM és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot.
Folytatódik az elmúlt fél évben tapasztalt küzdelem a második helyért, ahol az MSZP az összes megkérdezett körében hibahatáron belül, de folyamatosan megelőzi a Jobbikot. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Jobbik tisztújtása után nem tudott lendületet venni, és nem növekedett a támogatottsága. Az elkövetkező hónapok kérdése, hogy a most tapasztalt változás trendszerű lesz-e. A LMP vezetőváltása sem volt egyelőre hatással a párt szavazói bázisára – változást a bejelentés utáni második alkalommal sem mértünk. A bizonytalanok aránya e hónapban nem változott, 46 százalék.
Orbán -- ami a lényeg az egészben -- meghirdette az elkerülhetetlent, azt tudniillik, ami elkerülhetetlenné vált a kormányzása eredményeként (és aminek jellegében természetesen semmi köze Európa versenyképességének adott állapotához): a lecsúszó, elszegényedő ország lemondhat arról, hogy valaha is befogja akárcsak a régiós társait is. Miután az ország növekedési és megújulási potenciálját Orbán tervszerűen lerombolta, vezetésével az állami vagyon mozdítható része egy szűk kaszt kezébe vándorolt, látványosan rohadnak a közszolgáltatások, félmillió magyar menekült nyugatra, rövidesen az EU-s pénzek is elfogynak, és tíz év múlva már nyugdíjat sem fog fizetni a a magyar állam -- ilyenkor már nagyon nehéz az unortodoxia hazugságaival házalni.
Egy nappal azután, hogy a törvényhozás ellenzéki segédlettel elfogadta a különleges állapot alkotmányos és törvényi alapját, világossá vált, hogy leginkább nem a migránsok ellen védekezik a kormány, hanem az ország polgárai ellen, akik majd egyszer, nagy későn magukhoz térnek bódult, sorosozással, kommunistázással, emigránsozással és öngyilkos nacionalizmussal nehezített állapotukból. És akkor ott lesz velük szemben az ügyészség, a rendőrség, a titkosszolgálatok és a katonaság, miközben az állampolgárok 85-90%-a eleve az államtól fog függeni, mert onnan fogja húzni a fizetését vagy a kicsinyke nyugdíját: a szabadságunk minimális lesz -- REND lesz.
Na kedves ellenzék ! Ezzel kellene foglalkozni !