Keddre tűzte ki az elsőfokú ítéletet kihirdetését a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai perében a Fővárosi Törvényszék.
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.
A vádlottak az ügyészség szerint Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, képviselők, valamint Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János szabad demokrata frakcióvezető otthona ellen, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlanánál pedig robbantottak. Ezeknél a cselekményeknél senki nem sérült meg, a terrorcselekmények az ügyészség szerint rongálással valósultak meg.
Az eljárás adatai szerint kezdetben felmerült Fidesz-irodák elleni támadás is, de ezt a csoport tagjai ellenezték, és végül az elsőrendű vádlott is arra jutott, hogy "most még ne".
Az egyik vádpont szerint négy álarcos vascsővel véresre verte Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust, majd amikor a sértett már az életéért könyörgött, a támadók elvették a pénztárcáját és távoztak. Egy másik vádpont egy székesfehérvári bankautomata felrobbantásáról szól, ahol az ügyészség szerint a terrorszervezet működéséhez, bűncselekmények elkövetéséhez és az elkövetői kör támogatásához próbáltak pénzt szerezni.
Az ügyészség szerint a terrorszervezet cselekményeivel előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni, és előre hozott választásokat kikényszeríteni.
Az ügyészség szerint a Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway Jegyiroda és két melegbár elleni támadásnak a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítése volt a célja. Miután az egyik felgyújtott bárban voltak vendégek, abban az esetben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény.
A vádlottak túlnyomó többsége tagadta bűnösségét, ám volt aki magára és másokra is terhelő vallomást tett. Az egyik korábbi gyanúsított például, aki a hatóságokkal együttműködött, a tárgyaláson már tanúként tett társaira terhelő vallomást. Az egyik vádlott beszélgetéseiről pedig többórányi hangfelvétel készült, amely az ügyészség szerint lényeges pontokon támasztja alá a vádat.
Az ügyész vádbeszédében tavasszal húsz évet megközelítő fegyházbüntetést indítványozott az első és másodrendű vádlottnak, és tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak. Kiemelte: ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa, ezért indokolt szigorú büntetések kiszabása.
Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a terrorcsoportot, vezetője, Budaházy György a "katonai parancsnokság" elnevezést használta, "katonái" pedig jelentettek neki, az ő irányításával vidéken gyakorlatoztak, felkészültek például a Molotov-koktélos támadásokra. A célpontokat előre kiszemelték, felderítették, a támadásokat előkészítették.
Minden vádpont alól felmentést kért ugyanakkor májusi védőbeszédében a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György ügyvédje, aki a párizsi és brüsszeli véres merényletekre utalva úgy fogalmazott: "boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak".
Szikinger István szerint a nyomozás során több törvénytelenség történt: kényszerítettek, fenyegettek gyanúsítottakat, a titkos információgyűjtés anyagát jogellenes módon szerezték be, és miközben volt olyan házkutatás, ahol a fel nem használt metrójegyeket is lefoglalták, Budaházy György telefonjának még a híváslistája sem szerepel a terhelő bizonyítékok között.
Az ügyvéd szerint a terhelő vallomások többségét olyanok tették, akik vagy valamilyen módon, akár anyagilag érdekeltek voltak, vagy pedig megfélemlítettek. A vádbeli esetek nem terrorcselekmények, hiszen nem kényszerítés, csupán véleménykifejezés volt a céljuk. Kisebb súlyú rongálások, amelyeket esetenként maguk a sértettek sem tudtak mire vélni. Például Szilvásy György a vidéki házánál történt robbantás után azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy csak a kint felejtett hígító okozta a kisebb detonációt.
A terrorcselekmények miatt folyó eljárásban Budaházy Györgyöt 2009 júniusában fogták el és helyezték előzetes letartóztatásba, a büntetőper még a törvényszék jogelődjén, a Fővárosi Bíróságon kezdődött több mint öt éve, 2011 márciusában.
Budaházy György előzetes letartóztatása több mint két évig tartott, 2011 szeptemberében a bíróság házi őrizetet rendelt el, amelyet később lakhelyelhagyási tilalomra enyhített, majd 2014 júniusában minden kényszerintézkedést megszüntetett.
Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választás eredménye, a szocialista-szabad demokrata koalíció győzelme ellen tiltakozva néhány társával lezárta az Erzsébet hidat. A következő években tüntetéseket szervezett, és több eljárás folyt ellene. Néhány – az 2006. őszi események idején és a következő hónapokban közzétett – internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, ám abban az ügyben végül a Kúria 2012 júniusában bűncselekmény hiányában felmentette. Akkoriban a Kúria a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indított büntetőügyben pénzbüntetéssel sújtotta Budaházy Györgyöt. Részben neki adtak viszont igazat az általa a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen egy tíz évvel korábbi rendőri intézkedés miatt indított polgári perben.
Jogállamban már sok éve és még sok évig ülne börtönben tettestársaival együtt!