Nem lehet népszavazás a budapesti olimpiáról

Nem hitelesítette szerdai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a budapesti olimpiarendezésről szóló népszavazási kezdeményezést.

A kezdeményezést Erdélyi Katalin Krisztina nyújtotta be magánszemélyként szeptember 6-án. A kérdés úgy szólt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?"

A vitában Patyi András NVB-elnök azt javasolta, ne hitelesítsék a kérdést. Emlékeztetett rá, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről rendelkezik, létrehoz például egy központi hivatalt Olimpiai Megvalósíthatósági Hatóság elnevezéssel – amelynek már rendelkezett a jogállásáról, költségvetéséről –, valamint például az Olimpiai védnökök testületét.

Emellett – mint mondta – vizsgálni kell azt is, hogy a törvény érinti az olimpiai jelkép használatáról szóló nemzetközi egyezményt is, az alaptörvény szerint viszont nem lehet nemzetközi szerződésről népszavazást tartani. Azt is felvetette, hogy a kérdés nem hitelesíthető, mivel a törvény szól az illetékmentességről és adókedvezményekről is, és így ugyancsak tiltott tárgykörbe tartozhat.

Rádi Péter választott tag felvetette, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mivel azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené, és megakadályozná az olimpia rendezését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény hatályon kívül helyezése nem jelenti a pályázat visszavonását is, mert a törvény nem feltétele a rendezésnek, csak elősegíti azt, támogatja.

Bodolai László, az LMP delegáltja ezzel nem értett egyet, véleménye szerint a kérdés egyértelmű. Arra is kitért, hogy a törvény egyes szervezetalakítási rendelkezései még nem léptek hatályba, ezért a törvény hatályon kívül helyezése nem érintené ezeket a még hatályba sem lépett szervezetalakítási rendelkezéseket.

Nem értett egyet a hitelesítés megtagadásával Litresits András, az MSZP delegáltja sem. Véleménye szerint téves az a hivatkozás, hogy a törvény költségvetési kérdést érint, mert a Kúria szerint annak eldöntésekor, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés érinti-e a költségvetést, figyelemmel kell lenni a kérdés tárgyára. Mint mondta, ez a kérdés van annyira fajsúlyos, hogy megkérdezzék róla az állampolgárokat.

Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja szerint nem azt kell vizsgálni, mi van a kezdeményezés mögött, hanem, hogy maga a jogszabály hatályon kívül helyezhető-e.

Tóta Áronné választott tag is amellett érvelt, hogy a kérdés érinti az Országgyűlés szervezetalakítási jogkörét. Lovas András, a KDNP delegáltja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés a törvény hatályon kívül helyezéséről szól, nem pedig az olimpiáról. Boda Pál választott tag szerint is megtévesztő a kérdés, mert Budapest az Országgyűlés nélkül is megrendezheti az olimpiát.

Az NVB többsége 9:2 arányban – Litresits András és Bodolai László ellenszavazatával – úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető, mert a törvény hatályon kívül helyezése az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdést érint, a már létrehozott és létrehozandó szervezetek tekintetében. A kérdés emellett az NVB szerint nem felel meg a választópolgári egyértelműségnek sem, mert azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené.

Az NVB többsége azt viszont elvetette, hogy az indoklásba belevegyék, a nemzetközi szerződésbe ütközés valamint az adó- és illetékszabályok miatt a tiltott tárgykörbe ütközne a kérdés hitelesítése.

Az NVB határozata nem jogerős, ellene tizenöt napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.