A miniszterelnök egyértelművé tette: Rogán Antalnak nincs mitől félnie. Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén az LMP-s Szél Bernadett, a jobbikos Szilágyi György és a szocialista Harangozó Tamás is ugyanazt a kérdést szegezte Orbán Viktornak: meddig tűri még a hazugságot, meddig lesz még miniszter Rogán Antal? Hiába jönnek már naponta az egyre kínosabb ügyek a Miniszterelnök Kabinetirodáról vezető miniszterről, Orbán egyértelművé tette: Rogán ezekkel csak erősödik. Összeszedtük a miniszterelnök érveit. A relatívizálástól a vádak és kérdező hiteltelenísén át a visszatámadásig.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Mostanáig meg voltam arról győződve, hogy ennek a küldetéstudatos faszkalapnak van némi agya és lelkiismerete és ha engem hülyének is néz, egy idő után azt nem engedheti meg magának, hogy azokat is kreténbarmoknak nézze, akik rá szavaznak 26 éve. Orbán ma egyrészt szimbolikusan átvette a Matolcsy Blöff Gyuri díjat, másrészt szénné alázta a nem létező polgári Magyarországot és mindenkit, aki szerint Rogán Antal joggal-okkal a legvisszataszítóbb figurája az egyébként is erkölcsi árvízkárosultak kiélezett versenyéről híres politikai porondnak.
Az történt tehát, hogy sorban Varga László (MSZP), Szél Bernadett (LMP), Harangozó Tamás (MSZP) és Szilágyi György (Jobbik) képviselők kérdezték az elborult tekintetű egyént Rogán Antal pártkatona viselt dolgairól, amely gazemberségek hosszú sora a belvárosi ingatlanpanamától a helikopterezésen át napjaink Kertész Balázsos, grúz üzletemberes, Habony Árpádos ügyletéig ível. Rogán sorozatos, tényszerűen bizonyítható hazugságai, kétes ügyletei, bűnöző-gyanús egyének körüli sündörgései, a hazugságokat követő, nevetséges magyarázkodásokba csomagolt lebukásai után a parlamenti ellenzék arra volt kíváncsi: meddig lehet ezt az embert pozícióban tartani?
A média Rogán magyarázatai nem igazán koherensek
Rendszeres olvasóimnak gondolom nem kell felemlítenem, hogy nagyon másképp vélekedek a Rogán jelenségről. Ahogy mondani szoktam az Osz’t jó-napot kicsúcsosodásának tartom. Azaz annak kiemelése, hogy ők bármit megtehetnek, érdemi következmény nélkül. Az ellenzéki politika és sajtó (pontosabban, akik annak szertik/szeretnék látatni magukat) azzal sportolnak, hogy találgatják mikor menesztik már a derék propaganda-minisztert.
A téma kapcsán alig egy hete még azt lehetett olvasni Orbán-közeli forrásokra hivatkozva, hogy „Rogán bukása szerintünk is benne van a pakliban, de ezt későbbre várjuk”, és „Rogán bőven kínos lehet már akár a kormányfőnek is, ám mostani bukása nem lenne elég hasznos. Tökéletes áldozat, de majd csak a kampányüzemmód bekapcsolásánál”, majd „azt lehet felmutatni, hogy Orbán nem tűri el a botrányszagú történeteket”.
Ennek igencsak ellentmondani látszanak Őfenesége tegnapi szavai a parlamenti évelődésekre adott válaszaiban: „Minden támadás, amit eddig hallottam, a miniszter iránti bizalmam növelte”.
Tényleg ennyire amnéziásnak tartanak minket? Vagy csak ennyire pofátlanak Őfeneségét! =))