Fizetések: Jól járnak a negyvenesek Magyarországon

A most nyugdíjba menők pedig a legszarabbul...

@Cicamama55: Ez az egész statisztika vicc!!!
Ne átlagoljanak, mivel itt a több millás fizetések nyomják meg a statisztikát!!
Sajnos a legszarabbul a most 40 körüliek és a fiatalok járnak, azoknak már nem is lesz nyugdíjuk, ha így megy!!
Állandóan azt hangoztatják, hogy gondoljanak a nyugdíjas éveikre és takarékoskodjanak, csak azt felejtik el megmondani, hogy pl. minimálbérből hogy is kell havi 40-50 ezret félretenni???

@ágimami: Csak még annyit, lehet hogy Bp-en vannak ilyen bérek, de meg kellene vidéket is nézni, ott kb. a fele igaz!

A legújabb kutatás szerint legjobban járnak a fideszes strómanok és csókosok, a többieknek marad a parasztvakítás.

@ágimami: Ez a béremelés pont 7 évet késett, mert gyalázatos fizetésekkel jöttek el nyugdíjba emberek! A Fidesz első négy évében megcsinálták, hogy mindenki minimálbéres lett, a legképzettebb 20 évet dolgozó embertől az utcáról hirtelen bekerült takarítókig. 2010-től semmi, s most a választások előtt ismét eszükbe jutottak a választó polgárok!

@Cicamama55: Ez így igaz!!
Az én lányom az eü-ben dolgozik, náluk hosszú évek óta csak a 3 évente kötelező béremelést adják, ami nagyon csekély, ráadásul semmi külön juttatást sem kapnak, pl. Erzsébet utalvány, nem beszélve a SZÉP kártyáról!! Szégyen és gyalázat, hogy 28 éves m.viszony után 140 ezer a bruttója, sokad magával együtt, mint adminisztrátor.
Az eü-s fizetésemelésekből mindig kimarad, mivel nem "szak"-dolgozó!!!

A cikkben említett átlagbérek csak nagyon kevés munkavállalóra igazak. Sok cégnél csinálják a következőt: létezik egy belső kör, akik nagyon jól keresnek, (van aki megérdemelten) ők felhúzzák a céges átlagot. A pórnépnek pedig van egy minimál alapbér megállapítva. (És egy bizonytalan mozgóbér.) Azt mindenki megkapja életkor, cégnél eltöltött idő és iskolai végzettségtől függetlenül. Néhányan kapnak erre egy kevéske titkos +emelést ösztönzésképpen, mások kisebb vezetőinek elnevezett beosztást vagy könnyebb, jobban fizetett (irodai) munkát, ha a képesítésük miatt nem tudják a szakmunkát végezni. Ez független az életkortól. A frontvonalban dolgozó többség pedig arra számíthat, hogy szakszerű, szorgalmas munkával elérheti, hogy a havi bruttó alapbére hatvanévesen, a cégnél ledolgozott több mint 17 év után havonta bruttó 2800 forinttal több mint egy kezdőé. Az ilyen helyeken dolgozó emberek tudnak számolni. Tisztában vannak azzal, hogy a jelentős többség úgyis rosszul jár, hiába húzza az igát oly sok éven át. Azt a maszlagot, hogy jól és szakszerűen kell dolgozni és akkor biztosan boldogul az ember, már csak nagyon kevesen veszik be.

@Cicamama55: Ha az illető azon női populációhoz tartozik akik orbán kegyelméből elmehetnek korábban nyugdíjba akkor még fiatalosan, életerősen dolgozhat tovább a nyugdíj mellett. (Több ilyet ismerek.) Nem kell félnie az öregkori elszegényedéstől. Az idősebb, tanultabb, a rendszerváltást keserves munkanélküliséggel átvészelt munkatársnői és a férfiak pedig dolgozhatnak öregen, betegen végkimerülésig. Mire megérik a még ötven éves koruk felett is megnövelt nyugdíjkorhatárt és az egyre csökkenő nyugdíjat, úgy ki lesznek készülve, hogy aligha gondolhatnak még további munkára. Marad helyette a kezdő kis nyugdíjból való vegetálás. Nem a kivételezett nőtársaimtól irigylem a lehetőséget, hanem azt nem értem, hogy ennek forrását miért azokkal fizettetik meg, akik már éppen elég áldozatot hoztak a hazájukért és ugyanúgy megérdemelnék a nyugdíjat.

@emerencia: Igen, így igaz. A mostanában nyugdíjba kerülő szociális dolgozók például, fizették végig a kormányok által kiötölt nagy adókat, meg mindent, s nem volt annyi a keresetük 40 év munka után, mint most a minimálbér lesz. Ismerek több kolléganőt, akit pár évvel a nyugdíjba menetel előtt leszázalékoltak-nem is egyet!-mert gerincsérvük lett, s nemhogy emelni, de hajolni, guggolni nem bírtak. Az minimál bérből megélni nehéz volt, nem hogy félre tenni öreg korra! Ilyen előjelek után a nyugdíj?! Gyalázat!!!

@ágimami: A szociális ágazatban is a lányodhoz hasonlóan alakultak a fizetések, csak ott még ez a kormány -nálunk legalábbis 2010-ben az addig kapott pótlékot is elvonta, így még a 2006-os fizetés volt 2005 januárig, vagyis 9 évig! Ez képezte a nyugdíjalapot, akik a korhoz közel álltak...A minimálbér 40 évet dolgozó szakgondozóknak!

@Cicamama55: Ugyanez van a vadkapitalista versenyszférában. A legkisebb betegség miatt is bepánikolok mert nincs menekvés, még négy és félév hátra van. Most szabadságon vagyok és megpróbálok meggyógyulni mire újra dolgoznom kell mert a távollétet a kevés bérnél még kevesebbel büntetik. Sajnos ez a betegség kétesélyes, lehet, hogy egy nagy baj előjele de lehet, hogy az erős antibiotikum amit felírt az orvos, megbirkózik vele. A dokinő szerint tudnék dolgozni, hiszen ő úgy tudja, hogy a munkánk fizikai része nem nehéz. (Nekem igen de a fiatalabbak is néha feladják mert ők megtehetik.) Még az itthoni dolgaimat sem tudom megcsinálni amit magamnak a szabira beterveztem. Munkám révén sok emberrel találkozom és látom, hogy nemcsak én, hanem a korosztályom többsége (hatvan körüliek) nagyon nagy bajban van. Néha elmesélik. Másoknak pedig elég mondjuk a fogazatára ránézni. Az is tragikus, ha velem olvastatnak fel valamit mert nincs jó szemüvegük. Persze mindezt el lehet intézni azzal, hogy "igénytelenek" vagyunk. :(((((((((((((((((

Hát ige, ez az a korosztály, akinek minden téren a "belét is kihúzták". Én emlékszem, amikor fiatalok voltunk, akkor a nyugdíj előtt álló kollégákat segítenünk kellett, a fizetésünk pedig jóval kevesebb volt, mert akkor még a szolgálati idő számított. Jó sok éve pedig a fiatalok helyett kellett dolgoznunk ugyanannyi pénzért, mint amit ők is kaptak, de a felelősség az öregek nyakán volt. A minimálbéres fizetésünkből vonták a sok adót, meg a többi dolgot, s fájó szívvel emlékszem arra, hogy a 30 éves jubileumi pénzem felét kaptam csak kézhez, mert olyan adózás alá kerültünk akkor, mint a milliomosok...

@Cicamama55: @emerencia: 18.15-kor a te hozzászólásodra reagálta. Bocsi! :)

ez miről beszél?

Talán kellene egy olyan felmérést is végezni, amelyben Budapest és Pest-megye, valamint Győr-Moson is kimaradna. Talán 10-12 éve valamilyen felmérésben olvastam egy hasonlót... (próbáltam megkeresni, de nem találom) elképesztő volt a különbség.

@Grafix69: De örülök neked! Én se értem. :-)

@Cicamama55: Tényleg így volt. Nálunk anno a seregben a nyolcosztályos raktárosnéni, akinek másfél kilónál többet nem kellett emelni, már 48 éves korától a legnagyobb béremelést kapta és 55 évesen, fiatalosan elment nyugdíjba. A bére több volt mint az én technikusi fizetésem kb. 10 éves gyakorlat után. (Nappali érettségi + 4 év tanulás.) Mostanság fordítva mennek a dolgok. Az öreg kevesebbet érdemel és irigyeljük, hogy hatvanasként már csak néhány év van neki hátra. Senkit nem érdekel, hogy ebben a korban már egészen mást ugyanazt az igát húzni. A biológiai törvényeket nem Orbán hozza.

@nevemnick: Ez bizony mindig is így volt. Már 20-30 évvel ezelőtt is, amikor továbbképzésekre, kongresszusokra jártunk, a megyejogú városokból érkezők fizetése sokkal több volt, mint a miénk. Így aztán, még a szakmákon belül is szétnyílt annak a bizonyos ollónak a nyelve, nemcsak a főváros-vidék, de nagyváros és kisváros között is. Még olykor inkább a kis településeken-falvakban volt jobb a helyzet.

@Cicamama55: A hetvenes években itt a városban nehezményezték az egyik vállalat dolgozói, hogy jóval kevesebbet keresnek egy az egyben ugyanazért a munkáért és teljesítményért mint a Budapestiek.

A vezérigazgató válasza: menjenek el műszak után kapálni és lesz pénzük.

Az az apróság már nem érdekelte, hogy a vidéki megyeszékhelyen a városi erkélyt ugyanúgy nem lehet felkapálni mint a Budapestit.

@emerencia: Én a minimálbéres fizetésemért az érettségi után 2+1+2 évet tanultam, hogy bölcsődei szakgondozó lehessek, a korai fejlesztőben dolgozhassak. Sajnos a gerincbántalmaim miatt át kellett lépnem a szoc.ágazat egy más területére inkább, minthogy leszázalékoltassam magamat. Mivel annyit levontak volna táppénzre a fiziből, hogy semmi nem maradt volna, így tudtam áthidalni a bajt. Marha nagy dicsőség! A munkámért kapott minimálbér minden volt, csak nem a szakma elismerése. A szülőktől, családoktól, s akikkel a munkám összehozott kapott elismerésekből és köszönetekből szívtam magamba az erőt..Annyiért a sok munkanélküli ember el se ment dolgozni...Fájó dolgok ezek, de ha most kellene dönteni, most is ezt a szakmát választanám! Imádtam a munkámat!

@emerencia: Én is kijártam rendszeresen munka mellett fóliába! Eleinte másokhoz mentem, később anyukámékhoz. Volt, amikor ott töltöttem a szabimat a szó szerint a paradicsomban. A párommal ismerősöknek be szoktunk segíteni, mert a visszasegítés nagy érték! Hiába volt sok munkanélküli, nem sikerült sokszor napszámost szereznünk...Mert évtizedeken a munka sokak szerint büdös volt, s azokat évtizedeken keresztül mi, kereső emberek tartottuk el, mert a segélyt, az ingyenes orvosi ellátást, a családit az akkori keresők állták! :(

@nevemnick: Sajnos most is elképesztő különbség van az adott régiók között, nem véletlen szerintem, hogy kimaradnak, így jobban "fest" az átlag, ami soha nem a valóságot tükrözi!

@Cicamama55: Én pedig munkanélküliként nem találtam törvényes melót. Egy hét munkanélküli után már elmentem dolgozni, ismerős vállalkozóhoz. Mikor láttam, hogy megfelelünk egymásnak, Kb. egy heti munka után kértem, hogy írjuk meg a munkaszerződést. Közölte, hogy kapod a segélyt nem? Talán majd egyszer fizetek neked valamit. Többé nem mentem, ő pedig elhíresztelte, hogy büdös nekem a munka, nem is akarok dolgozni. Sok gyeses, gyedes hölgy elment feketézni, nekik megérte mert már volt egzisztenciájuk. Az Ismerőseim bepróbálkoztak feketén a munkanélküli mellett de nagyon sokszor átverték őket, és volt, hogy lebuktak az ellenőrzésen. Mindannyian tisztességes dolgozó emberek voltak a munkanélküliség előtt és azután is. Amikor a legnagyobb bajba voltak, nem alkalmi, jogfosztott munkára vágytak, hanem rendesre mert nem szerettek volna öreg korukban nyomorogni. Miért olyan bűn ez? A munka mellet most is sokan dolgoznak, nincs ebben semmi csoda de csak azok képesek erre, akiket nem hajtanak tropára a főmunkahelyén.

@emerencia: Én konkrétan a megélhetési nagycsaládosokra gondoltam, akik a mi városunkban nagyon nagy létszámmal élnek, nem a hozzád hasonlóan munkanélkülivé vált, de tenni akaró, dolgos emberekre. Amit írtál, azzal maximálisan egyet értek, mint írtam, én is ezt tettem!

Fizetesek.hu online bérfelmérés legújabb kutatása szerint a legtöbbet ma Magyarországon a 35-44 éves munkavállalók keresik: a bruttó átlagfizetésük 345 ezer forint.
Imádom a statisztikát.
Csak nem hogy pontatlan a felmérés,de még csak nem is igaz.
Még átlagban sem.
Ha azt vesszük,hogy vannak települések,melyben 5db lakóházban együttesesen összesen nem keresnek ennyit havonta,akkor miről beszélünk?

@Cicamama55: Anyukám a megye legnagyobb építő ipari vállalatánál dolgozott, ott természetes volt, hogy 30-40 éveket végigdolgoztak. Ugyanolyan munkaszerződésük volt mint a többi embernek. 16 évesen utaztam a fekete vonaton mert lekéstük a rendes vonatot. Két rendőr vigyázott ránk de nem volt rá szükség, csak kissé voltak sörközi állapotban. Azok a cigány emberek utaztak haza, akik kemény munkával építették Budapestet és a metrót. A rendszerváltáskor együtt álltam velük sorban a munkaügyiben, nagyon el voltak keseredve, hogy nincs munka. Mi lett velük? Vajon a társadalomnak nem kellene kissé elgondolkozni, hogy hogyan juthattak a gyerekeik, unokáik ide?

@emerencia: Ez bizony igaz, mert itt is volt cipőgyár, fémipari szövetkezet, közelünkben konzervgyár, amik tárt karokkal várták és alkalmazták a munkaerőt betanított munkásként, a nyolc általános elvégzése után. Az volt az a világ, amikor még a munkakerülőket megbüntették. Adva voltak a lehetőségek a tisztességes munkavégzésre, mert voltak munkahelyek. A 80-as évek második felében aztán kezdett kisiklani a "vonat", s lett olyan 25-30 évünk, ami alatt felnövekvő generáció aztán vagy hajtott, gürizett, kereste az utat,vagy a szociális hálón élősködött. Már valamikor írtam itt, hogy sok olyan 35-42 éves emberrel akadtam össze munkám során, akik az elmúlt 3-4 évben kezdtek el egyáltalán munkahelyen dolgozni. A Fidesz erőlködése ezen a téren azért csak hozott eredményt, akárhogyan is bíráljuk. Mert azért az, hogy például 3-4 hónapos talpalókon résztvevőket, azonnal egy 3-4 éves szakiskolai képzésben végzett, évtizedek óta az adott szakmában dolgozó emberrel azonos fizetési szintre alkalmaznak, az vérlázító! Szakmai tudás, rátermettség, felelősségérzet nélkül...Rengeteg a hiba, én a magam részéről legalábbis így látom, s megtanultam magát a szándékot, a tenni akarást díjazni. Úgy a kliensekkel szemben, mint a kormány irányába. "Kis lépés az embernek..." Talán majd az unokáinknak, dédunokáinknak majd jobb világ adatik.

@Cicamama55: "Az volt az a világ, amikor még a munkakerülőket megbüntették." A pártállamban volt több ismerősöm, akinek valami miatt nem volt munkahelye. Senki nem büntette meg őket. Gondolom a hatvanas, korai hetvenes években igen de a nyolcvanasban már nem volt jellemző. A politikusok súlyos hibát követtek el anno a rendszerváltás után, mikor beépítették a köztudatba, hogy a munkanélküli nem is akar dolgozni és egy év után leépül. (Sajnos az MSZP élen járt ebben bal oldali párt létére.)

A kollektív emlékezet megőrizte, hogy a társadalom, a politikusok másfél millió ember vergődését (külföldi munkapiacok még zárva voltak) negligálta. Mostanság pedig újra azok az emberek kerülnek hátrányba mert öregen, betegen is dolgozniuk kell vagy mehetnek a levesbe...