Brüsszelnek meg kellene állnia az európai integráció mélyítésében, és az eddig elért eredményeket kellene védelmeznie ahelyett, hogy folyamatosan újabb és újabb intézmények létrehozásával próbálja megoldani a problémákat – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter vasárnap, a Karc FM Álláspont című műsorában nyilatkozva.
A tárcavezető úgy fogalmazott, elkötelezett az európai integráció mellett, de rengeteg működési zavart lát az unió működésében. Példaként említette az európai ügyészség létrehozásának gondolatát, ami szerinte komoly hatékonysági problémákat vet fel annak tudatában, hogy az unió csalás elleni hivatala (OLAF) és a tagállamok igazságügyi együttműködését segítő Eurojust is fennmaradna. Egy újabb szervezet létrehozása helyett célszerűbb lenne a már meglévő és jól működő intézményeket tovább erősíteni – tette hozzá.
Trócsányi László kiemelte, hogy Európa lakosságának 25 százaléka tekinthető euroszkeptikusnak, és 10 százalék pártol egy, az Egyesült Államok példáját követő föderációt, miközben a többség alapvetően nem foglal állást ebben a kérdésben. Az európai döntéshozók felelőssége ezért egy olyan realista irányvonal képviselete, amely egyik irányban sem köteleződik el – mondta.
A miniszter elmondása szerint pozitívan fogadták, hogy a köztársasági elnök pénteken az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, kérve a közigazgatási perrendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének és egyben közjogi érvénytelenségének megállapítását.
Trócsányi László hangsúlyozta, miniszteri kinevezése óta a közigazgatási bíróságok megalkotását tartja egyik legfontosabb feladatának, aminek fontos eleme az önálló közigazgatási perrendtartás létrehozása, az erről szóló javaslat alkotmányossági normakontrollja pedig javíthatja indítványuk elfogadottságát.
Médiatanács, Közbeszerzési Döntőbizottság, stb.) döntéseinek jogszerűségét fogja vizsgálni,
járulékos haszonként arról is dönteni fog, hogy mit kell feltétlenül eltitkolni az állampolgárok
elől. Szerencsére a választási ügyek (lásd kopaszok akciózása) is ennek az új testületnek a
hatáskörébe kerülnek majd és szakmai körökben úgy hírlik, az új szervezet élére Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság jelenlegi vezetőjét katapulhatják. Egy vérbeli pártkatonát, akivel nem lesz gond. De talán a leghajmeresztőbb pontja az elképzelésnek mégiscsak az, hogy az új bírósági szervezet vezetőségének felét szándékosan nem bírókból, hanem közigazgatásban dolgozó jogászokból, például kormánytisztviselőkből állítanák össze. Hogy Patyira írták ezt a dörgedelmet, vagy sem, azt nem tudom, de az már eleve előnyt jelenthet, hogy mindössze két évig dolgozott bíróként, ide annyi is bőven elég, a szervilizmus pedig adott, tehát.
Mikor már majdnem azt hittem, hogy nincsen lejjebb, hogy már nincs hely egy újabb szögnek
abban a koporsóban, akkor kiderült, hogy a nyári uborkaszezon leple alatt a keményedő
diktatúra mintegy elmaradhatatlan kellékeként kitalálták a saját, teljes mértékben
kézivezérelhető álbíróságukat. Ide fog kerülni minden olyan szennyes, mocskos – a választási törvénnyel, az információszabadsággal és egyéb fölösleges baromsággal kapcsolatos – ügy, amiről eddig a többé kevésbé független bíróságokon döntöttek. És ahol az állampárt bírói tapasztalattal nem rendelkező jogászai fognak meglepő ítéletek hozni a harácsoló gépezet legnagyobb megelégedésére.