Ma beiktatják hivatalába Donald Trumpot, az Egyesült Államok 45. elnökét. A megválasztása a tavalyi év lehető legnagyobb meglepetése volt. A megválasztása soha nem látott hisztériát keltett: az egyik oldal – nem csak Amerikában –imádja és megváltónak tartja, mások szó szerint rettegnek tőle, hogy mit fog tenni a Fehér Házban.
Merthogy igazából nagyon keveset tudunk arról, mire számíthatunk. Trumpot ismerjük, mint üzletembert és médiaszemélyiséget, de nem tudjuk, milyen lesz politikusnak. Ahelyett, hogy megpróbálnánk jósolni, inkább adunk néhány szempontot, ami talán egy kicsit közelebb visz a megfejtéshez.
A milliárdos
Trump első és legfontosabb tulajdonsága, hogy gazdag. Már annak is született, német származású apja is ingatlanvállalkozó volt, de saját jogon is sok pénzt csinált, főleg szintén ingatlanügyletekkel. A Forbes magazin becslése szerint úgy 4,5 milliárd dollár lehet a vagyona. Ez nekünk elképzelhetetlenül nagy összeg, de az Egyesült Államokban csak a 113. helyre volt elég, világviszonylatba pedig a 324.
A hazardőr
Trump szeret kockáztatni, ami a befektetésein is látszik. Még csak 23 éves volt, amikor 70 ezer dollárt fektetett egy Broadway produkcióba. Később próbálkozott és bukott amerikaifoci-csapattal, kerékpárversennyel, vett csődben lévő légitársaságot. Vállalkozásai összesen hatszor jelentettek csődöt, 1990-ben pedig a vagyona kétharmadát elvesztette az ingatlanválság miatt. Még a válásai (kettő volt belőlük) is sok pénzbe kerültek, de mindig talpra állt. Sőt, kifejezetten szerette a csődszabályokat, ahogy az adótörvényekhez is nagyon ért: állítólag 1995 után évekig nem fizet egy cent személyi jövedelemadót se, mivel akkor közel egymilliárd dollár veszteséget könyvelt el.
Imád szerepelni
Nehéz kideríteni, mikor lett Trump magamutogató, de az biztos, hogy 1987-ben, mindössze 41 évesen kiadta a „Trump: The Art of the Deal ” című könyvét, ami részben önéletrajz (ilyen korban ez talán túlzás) részben üzleti tanácsokat tartalmaz. A következő években számos filmben kapott mellékszerepeket (a leghíresebb jelenete a Reszkessetek, betörők! 2. részében látható), és ekkor kezdett a magazinok címlapján is feltűnni. 2004-től lett igazi celeb, amikor elindult a The Apprentice című valóságshow. Ebből az ismertségből építette aztán fel a politikai karrierjét is.
Trump és a nők
Finoman szólva is ellentmondásos a kapcsolata a nőkkel: a jelek szerint egyszerre nőbolond és hímsoviniszta. Szereti gyönyörű nőkkel körülvenni magát: 1996-tól birtokolta a Miss USA és a Miss Universe jogait, saját modellügynöksége is volt, a háromból két felesége modell volt. Más szerepekben viszont nem nagyon tiszteli a nőket, akikről egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy a maguk erejéből jutottak valamire, nem a külsejükkel manipulálták a férfiakat. Jellemző a Sarka Kata féle történet, vagy az a mondása, miszerint
„nem igazán számít, hogy a média mit ír össze rólam, amíg egy fiatal és szép segg van mellettem reggelente.”
A Twitter-huszár
Donald Trumo nem az az ember, aki a diplomaták óvatosságával állna hozzá az ügyekhez, sőt, a jelek szerint szeret hirtelen felindulásból cselekedni. Ennek legjobb eszköze a Twitter, ahová bármit kiírhat, és általában arra használja, hogy válogatott sértéseket vágjon emberek, csoportok, sőt, egész országok fejéhez. A New York Times két teljes oldalon tudta csak összefoglalni ezeket a rövid üzeneteket. Nagy kérdés, hogy ha elnök lesz, továbbra is maga használja-e a Twitter fiókját, vagy azért ez már nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Itt épp a CNN-t vádolja kamuhírek terjesztésével:
.@CNN is in a total meltdown with their FAKE NEWS because their ratings are tanking since election and their credibility will soon be gone!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) January 12, 2017
Az ember, aki megmondja
Trump azzal lett elnök, hogy ő az ember, aki végre kimondja, mi a baj, és ajánl is hozzá (pofonegyszerű) megoldást. Nincs munka? Azért nincs, mert a cégek Kínába viszik a termelést, különben is, a bevándorlók elveszik a munkát. Mi a megoldás? Büntetővám a kínai árukra és fal a mexikói határra. Azt majd meglátjuk, hogy az amerikai gazdaság hogy reagál minderre, de abból, hogy a diplomáciában is ugyanezt a lendületet alkalmazza, még lehetnek gondok. A legjobb példa a tajvani elnökkel folytatott telefonbeszélgetés. Merthogy Tajvan nem is létezik, legalábbis a kínaiak szerint. Persze, szoktak beszélni az amerikai elnökök a tajvani elnökkel, de Trump előtt ezt nem verték nagy dobra.
Az orosz ügynök?
A legfurcsább dolog. Addig rendben van, hogy Trump javítani akar az orosz-amerikai kapcsolatokon, amelyek finoman szólva is befagytak az utóbbi időben (kevésbé finoman: nagyjából a kubai rakétaválság utáni időkhöz hasonlítanak). Csak hát nagyon gyanús, hogy Moszkvában mennyire szurkoltak Trumpnak, sőt, bizonyos orosz hackerek sokat tettek a győzelme érdekében is. Ez nyilván az egész elnökségére kihatással lesz, még akkor is, ha komoly kétségeket kell támasztanunk azokkal a híresztelésekkel szemben, hogy valamiféle pikáns felvételekkel zsarolná őt az orosz titkosszolgálat.
Ez mindenesetre a viccek kifogyhatatlan sorát alapozza meg. Itt egy tweet, amin állítólag épp a beiktatási beszédét írja:
Writing my inaugural address at the Winter White House, Mar-a-Lago, three weeks ago. Looking forward to Friday. #Inauguration pic.twitter.com/S701FdTCQu
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) January 18, 2017
És hogy látja ezt az internet vicces kedvű népe:
Exclusive sneak peek at Trump's inauguration speech! pic.twitter.com/6W6ex0Ks3z
— Kara Calavera (@KaraCalavera) January 18, 2017
Moore jellemzése Trumpról) seggét ilyen módon nyalni, és újra meg újra felfedezni benne az
ideológiai közös nevezőt, a politikai inkorrektség ünneplésével legitimálni az újonnan
megválasztott elnök rasszizmusát, szexizmusát, a kisemmizetteken való gúnyolódását, őrület,
abszurdum, és mint ilyen veszélyes és gyomrot forgató. Kellene hogy legyen. Ha a magyar
kormány nem saját maga populista, amorális önmagát látná a sikerében, és ha ennek a fényes sikernek a farvizén nem próbálná elhitetni a bázissal, hogy egy ilyen emberrel Amerika élén megfogtuk az isten lábát. Ez az egész médiaparádézás attól válik szánalmassá, hogy Trump valószínűleg már akkor elfelejtette, hogy mi a f*sz van, amikor végetért a nagyívű beszélgetés. Hogy ezt a suttyó ripacsot nyitottnak és ideológiailag nem korlátozottnak (=korlátlannak?) nevezik ráadásul, végtelenül szomorú. Ennek az embernek a vélt vagy valós nagyra tartását nagyra tartani meg egyenesen szánalmas. A saját korrupt működésébe naponta belefulladó Orbán kormány pánikszerűen kapaszkodik egy gigászként tisztelt erkölcsi hulladék barátságába és a pofánkba hallucinált elismerésébe. Aki mondjuk annyi lépéselőnyben van morálisan – ha egyáltalán lehet ilyet mondani , hogy az apjától örökölt magánvagyonnal ügyeskedik, nem pedig egy nyomorult kelet európai kisállam közvagyonát konvertálja saját korrupt holdudvarának magántulajdonává."