Az egészségügyi világszervezet szerint 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenés már több mint ötödét mentális zavarok okozták. Magyarországon a megfelelő ellátáshoz kapacitásokat kellene bővíteni, megfelelő jogi környezetet teremteni és az igényekhez szabni a finanszírozást – hangsúlyozták a Magyar Pszichiátriai Társaság XXI. vándorgyűlése előtt tartott sajtótájékoztatón a szakértők.
A mentális zavarok rohamos terjedése olyan, mint egy gazdasági időzített bomba, az egészségügyi világszervezet (WHO) felmérése szerint 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenés 21,2 százalékáért világszerte a pszichiátriai betegségek a felelősek. Magyarországon 1990-2013 között több mint 50 százalékkal nőtt a depresszió gyakorisága és ezzel az egyik vezető népegészségügyi problémává vált. Csak a depresszió az európai GDP 1 százalékát emészti fel, a költségek 88 százaléka a mentális zavar miatti termelékenységcsökkenésből adódó gazdasági veszteség, nem pedig egészségügyi kiadás – sorolta a pszichiátriai betegségek gazdasági vonzatának adatait a keddi sajtótájékoztatón Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke.
Magyarországon becslések szerint jelenleg 650 pszichiáter dolgozik – pontos nyilvántartás nincs erről –, de legalább kétszer ennyire lenne szükség – állították egybehangzóan a szakértők.
A mentális betegségek világszerte óriási terhet jelentenek, az ellátásban pedig jelentős a kapacitáshiány. Az USA-ban dolgozó orvosok 54 százaléka kiégés szindrómával küzd, s a kutatások szerint maga az orvosi pálya is mindentől függetlenül a depresszió egyik erős rizikófaktora.
(forrás: napi.hu)
miközben hallgatják a kormányrádióban a kormányimádságot? Vagy a templomban, miközben a keresztényi gyökerektől áthatva hányják a keresztet? Nem szégyelli magát az a politikus (jaj, dehogy politikus az ilyen), aki szemrebbenés nélkül veszi fel a nyugdíja mellé a tiszteletdíját, költségtérítést, lakhatási támogatást és közben a keresztényi erkölcsről fröcsög?
Van pénz milliárdokért átkeresztelni az utcákat, tereket, bilikékre festeni a buszokat, randa
szobrokat állítani, stadionokat építeni, díszburkolatokat és ledes lámpákat telepíteni minden
létező helyre, de arra nincs pénz, hogy aki végigdolgozta az életét és valamilyen oknál fogva
nincs, vagy nagyon távol van a hozzátartozója, az méltósággal élhesse le utolsó éveit?
Ezzel a most bevezetett szemétséggel szinte párhuzamosan törölte el a kormány a felnőtt
hozzátartozóját ápoló családtagnak eddig adható 29 500 forintos ápolási díjat. Illetve nem
törölte el, mert semmiért nem szereti elvinni a balhét, hanem az önkormányzatokhoz tolta:
fizessenek ők, ha akarnak. És persze, ha tudnak. A rászorulók, betegek, rokkantak, idősek kiirtása után mi a terv? Ki kerül sorra? Egyáltalán: mi a cél? Nem lehetséges, hogy a nemzeti dalművész melletti kiállás helyett azokért a honfitársainkért kellene kiállni, akik önmagukért ezt nem tudják megtenni? Miközben a pártok egymással csatáznak (természetesen nem a kormánynak üzengető kormányra gondolok), senkit nem érdeklő sajtónyilatkozatokkal múlatják az időt és a politikusok (mindegyik) biztonságban élnek a közpénzből, addig emberek halnak meg. Olyan emberek, akik megfelelő segítséggel, odafigyeléssel, törődéssel élhetnének."