Magyarországon ma 101 ezer személy- és vagyonőrengedély érvényes, de csak 39 ezren dolgoztak olyan cégeknél bejelentve, melyeknek vagyonőrzés a fő tevékenysége – olvasható a 444 cikkében.
A cikk szerint így akár 62 ezer vagyonőr is feketén dolgozhat az országban, bár hozzátették, hogy akinek engedélye van, az dolgozhat más területen is, vagy olyan cégnél van, amelynek nem a vagyonőrzés a főtevékenysége.
A 444 szerint összesen 5567 cégnek van engedélye vagyonvédelmi tevékenységre, amelyeknél 2011 és 2015 között felére esett vissza a bejelentett munkavállalók száma, miközben az árbevételük enyhén nőtt.
A rezsióradíjjal számolva (amely 2015-ben minimum 1929 forint volt óránként egy munkavállaló után) egy munkavállalóra körülbelül évi 3,8 millió forint jut bruttóban (legálisan bejelentett, teljes állásban dolgozó). Ezt az adatot felhasználva a 444 megnézte a vagyonvédelmi cégek árbevételét: míg 2011-ben 3,2 millió forint jutott egy munkavállalóra, a szám 2014-re 8,3 millió forintra növekedett. A számok alapján 57 ezer fő minimális bérköltsége jönne ki, ehhez képest csak 39 ezren vannak – vagyis körülbelül 20 ezer vagyonőr valahová eltűnt a rendszerből.
A biztonsági őrök egyébként óránként 4-600 forintos bérért dolgoznak, ha a vállalkozások elcsalják a járulék és áfa megfizetését, a rezsióradíjjal számolva szép haszonra tehetnek szert – 10 ezer emberrel számolva akár 30 milliárd forintot is elcsalhatnak a 444 cikke szerint.
A NAV egy év alatt több olyan vállalkozást is felszámolt, amelyek munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztak, ezek a céghálózatok 5,7 milliárd forintnyi veszteséget okoztak az államnak a be nem fizetett adóval, áfával, járulékokkal.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a munkaügyi hatóság a vizsgálatok legalább 10 százalékát a személy- és vagyonvédelem területén folytatja le. 2017 október-novemberében egyébként kiemelt vizsgálatot is terveznek ezen a területen – árulta el a minisztérium a 444-nek.
A cikk szerint sokat lehetne fehéríteni a vagyonvédelmi területen online bejelentéssel, online kasszával, vagy például azzal, ha megismerhetővé válna, hogy mely cég végez egyáltalán személy- és vagyonőri tevékenységet. Ezt ugyanis most nem lehet megtudni Pintér Sándor belügyminiszter 2013-ban elfogadott módosító indítványa óta.
Az sem ártana a fehérítésnél, ha a területhez sok szálon kötődő állami vezetők (vagyis az állam maga) kivonulna a személy- és vagyonvédelemből.
Új hozzászólás