Schmidt Máriáék kínálták a legkevesebbet a Figyelőért

A felszámoló a legalacsonyabb árat ajánló vevőnek adta el a Figyelő kiadói jogát. A hetilap korábbi tulajdonosa, Varga Miklós a HVG-nek árult el részleteket a politika médiapiaci nyomulásáról.

Varga elmondta, már 2015-ben érdeklődtek különböző cégek a lap iránt. „Akik manapság újságot vesznek, mind ott voltak ebben az ügyben is", és így legalább magas árak alakultak ki. Schmidt Mária kijelentése, miszerint ő mentette meg a hetilapot, viszont „abszolút sértő volt”, hiszen más vevőjelöltek is jöttek, és volt, aki már letétbe is tette a Figyelő árát. Ráadásul mindenki többet ajánlott az eladás jogát gyakorló felszámolónak, mint „a Ducsai Ákos nevű, vállalkozó szellemű úr”, akitől Schmidt Mária cége aztán „két másodperc alatt” megvette a Figyelőt. Vargának elmondása szerint már nem volt beleszólása abba, hogy kihez kerül a lap, hiszen ez a felszámoló joga onnantól kezdve, hogy elindul a felszámolási eljárás.

Schmidt Mária tárlatvezetésen a Terror Háza Múzeumban (Fotó: Balogh Zoltán/MTI)

A lap iránt érdeklődők közül végül egyetlen komoly szakmai befektető sem maradt, kiderült viszont, hogy miért vesznek újságot. Egyértelműen látszott, hogy a hatalom miatt – mondta Varga Miklós, aki szerint

ez a hatalom megsemmisült abban a pillanatban, amikor megváltozott a szerkesztőség és a szemlélet, hiszen a véleményformáló erő csak a szerkesztőségen keresztül tud megvalósulni.

Varga úgy látja, aki ma belép a politikai sajtó piacára, nem azért teszi, mert nyereséget akar realizálni, hanem „egész egyszerűen hatalmat sejt a dologban".

A felszámolóról, Börcsök Sándorról azt írják, hogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter ismerőse, és több fontos felszámolási ügy, így például egyes Quaestor-cégek és a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. esete is hozzá került. A HVG erre vonatkozó kérdésére Varga Miklós ugyan azt mondta, hogy „abszolút" érzett Börcsök tevékenységében politikai hátszelet, ugyanakkor a felszámoló „korrekten és jól végezte munkáját, hiszen életben maradtunk".

A politikai motiváció részleteibe azonban inkább nem menne bele – folytatta Varga – „mert csak pletykákat tudnék mondani. Ezeket viszont nem tudnám bizonyítani; ha leírná, beperelnék, mint a pinty” – mondta a HVG újságírójának. Arra a felvetésre, hogy ez olyan, mintha az Economist működésébe beleszólna a brit kormányfő, Varga úgy válaszolt:

Magyarországon más a helyzet.