Republikon: Többen vannak, akik elutasítják az olimpia megrendezését

A Republikon Intézet a megszokottól eltérő módon ebben a hónapban nem egy kizárólag a pártpreferenciák változására koncentráló elemzést készített, hanem egy szélesebb kérdéskört lefedő kutatást.

A pártok népszerűségén túl ezúttal kitérek a politikusok népszerűségére is: megvizsgálták a pártelnökök, a jelenleg ismert miniszterelnök-jelöltek, valamint a köztársasági-elnök jelöltek kedveltségét. A kutatásból kiderül az is, mi a véleménye a magyar lakosságnak az Olimpia megrendezéséről, valamint az is, hogy miként befolyásolja az ezzel kapcsolatos véleményt a pártszimpátia.

OLIMPIA

Országos és budapesti szinten is többen vannak, akik elutasítják az Olimpiai játékok megrendezését

- derül ki a friss felmérések alapján. A Republikon Intézet kutatása alapján a baloldali ellenzéken kívül a Jobbik szavazótábora is inkább elveti az ötkarikás játékok megrendezését.

A népesség közel fele, 44 százaléka gondolja úgy, hogy nem kellene megrendezi a 2024-es Olimpiát Magyarországnak, míg mindössze a válaszadók egynegyede nyilatkozta azt, hogy támogatja a budapesti Olimpiát.

A fővárosban – ahol a tényleges szavazás folyhat – kiegyenlítettebb a két tábor: mind a támogatók, mind az ellenzők a teljes lakosság közel egyharmadát teszik ki.

A Jobbik érezhetően nem tud saját álláspontot kialakítani a kérdésben, és ez a szavazóinál is visszaköszön: a párt szavazóinak 40 százaléka nem alakított ki határozott álláspontot az Olimpia kapcsán. Ez az arány a baloldali, liberális, valamint a kormánypárti szavazók esetén 10-20 százalék.

POLITIKUSOK NÉPSZERŰSÉGE

A pártelnökök versenyét Szél Bernadett, az LMP társelnöke, valamint Orbán Viktor kormányfő vezetik.

Mindkét említett politikusnak viszonylag magas, 46 százalékos a kedveltsége, azaz a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten kedveli vagy kedveli az adott politikust. A két politikus között különbség ugyanakkor az elkötelezett támogatók aránya: míg Szél Bernadettről a válaszadók csupán 5 százaléka mondta, hogy kifejezetten kedveli, addig ez az arány Orbán Viktor esetében 15 százalék.

A vizsgált politikusok közül egyértelműen Gyurcsány Ferencet kedvelik a legkevésbé: a DK vezetőjéről a válaszadók csupán egyötöde mondott pozitív véleményt.

A pártok közötti verseny állóvizét Botka László kavarhatja fel. Ugyan a jelenleg ismert miniszterelnök jelöltek versenyét hajszál híján Orbán Viktor vezeti, Botka László is igen népszerű a választók körében.

A jelenlegi kormányfőt a megkérdezettek 46 százaléka kedveli, vagy kifejezetten kedveli, Botka Lászlóról, a válaszadók 44, Vona Gáborról a válaszadók 31 százalékának van pozitív véleménye. Azt láthatjuk tehát, hogy a miniszterelnök-jelöltek népszerűségének versenyében nem annyira Vona Gábor, hanem jóval inkább Botka László tud a miniszterelnök kihívója lenni.

Az eredményekből úgy tűnik, hogy Botka László lehet a legalkalmasabb jelölt arra, hogy megszólítsa a pártpreferenciával nem rendelkezőket, mivel neki jóval magasabb a kedveltsége (44 százalék) az említett csoportban, mint akár Orbán Viktornak (29 százalék), akár Vona Gábornak (26 százalék).

KÖZTÁRSASÁGIELNÖK-JELÖLTEK

A Republikon ezúttal a két köztársaságielnök-jelöltről, Majtényi Lászlóról és Áder Jánosról is kikérte a válaszadók véleményét.

Az eredményekből kiderül, hogy habár Áder János a népszerűbb jelölt (57 százalék kedveli), a megkérdezetteknek Majtényi Lászlóról is viszonylag pozitív véleményük van (43 százalék kedveli), tehát két, a választók körében népszerű jelölt verseng a köztársasági elnöki hivatalért.

Érdemes látni azt is, hogy a baloldali, liberális oldal jelöltje népszerűbb a Fidesz szavazóinak körében, mint Áder János a baloldali, liberális szavazók között: Majtényi Lászlóról a Fidesz támogatóinak 30 százaléka alakított ki pozitív véleményt, míg Áder János esetében ugyanez az arány 23 százalék.

A Jobbik szavazói hasonlóan gondolkodnak a két jelöltről: Áder Jánosról 30, Majtényi Lászlóról 21 százalékuknak pozitív a véleménye.

PÁRTOK NÉPSZERŰSÉGE

A teljes népesség pártpreferenciáját vizsgálva azt láthatjuk, hogy nagyobb pártoknak nem indult jól az év:

a szocialisták 2, a Fidesz és a Jobbik 3-3 százalékponttal csökkent a decemberi támogatottságához képest. Így a Jobbik és az MSZP 9-9 százalékon áll, a Fidesz pedig 28 százalékon. Az Együtt, a DK, és a PM támogatottsága nem változott érdemben: a DK 3, az Együtt és az LMP 2 százalékon áll a teljes népesség körében.

A legutóbbi hónap egyik jelentős változása a bizonytalanok arányának nagymértékű, 6 százalékpontos növekedése. A pártválasztók körében a Fideszt 1 százalékponttal növekedett a tavaly év végi támogatottságához képest, így jelenleg 51 százalékon áll. Ezzel szemben mind az MSZP, mind a Jobbik 2-2 százalékponttal csökkent a pártpreferenciával rendelkezők között. A Jobbik támogatottsága ebben a hónapban 17, a szocialistáké 16 százalék. Érdemes felfigyelni arra, hogy egy hónap alatt 1-ről 3 százalékra nőtt az egyéb pártot választók aránya, amely összefügghet a Momentum Mozgalom megjelenésével.

A pártpreferencia mellett a Republikon Intézet rendszeresen felteszi azt a kérdést is, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után: ilyenkor a választóknak három válaszlehetőséget kínálunk – Fidesz-, Jobbik-, vagy baloldali-liberális kormányt szeretnének-e.

Az erre a kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy

a hónap vesztese egyértelműen a Jobbik: a pártválasztók körében a legutóbbi hónapban 5 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik a Jobbikot látnák legszívesebben kormányon a 2018-as választások után (17 százalék).

A megkérdezettek 50 százaléka a Fidesz további kormányzásának, 28 százalékuk pedig egy baloldali, liberális pártokból álló kormánykoalíciónak örülne leginkább a következő választások után.