Néhány észrevétel egy interjúhoz. Kedves Diana, Nagyra értékelem, hogy megszólalt és semmi esetre sem szeretnék az Önt támadók sorába lépni, hogy miért nem szólalt meg korábban, miért csak akkor, amikor közvetlenül az Ön munkáját és álmát fenyegetik. Mindannyian érzékenyebbek a vagyunk a minket közvetlenül érő sérelmekre, és ha úgy érezzük, hogy ez egy szélesebb kör sérelme (a CEU esetén ez feltétlenül így van), akkor sokan érzünk késztetést a nyilvános megszólalásra. Most csak az Önnel készült hvg.hu-interjú néhány részletére szeretnék reagálni.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
„Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hiszen nem voltam szocialista. Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. Amikor engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozott volna.”