A magyar rendszerben az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása a laikusok számára szinte megoldhatatlan, de még a szakértőknek sem egyszerű feladat. A számításnál két változó elemet is figyelembe kell venni, az egyik az úgynevezett valorizációs szorzószám. Na ez az, amit most tettek közzé.
A valorizációs szorzószám azért fontos a nyugdíj kiszámításnál, mert ez hozza szintre a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel. A másik változó az úgynevezett degressziós sávhatár (ez nem minden évben változik, például idén sem), amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíjhoz – írja az ado.hu szakportál.
Valorizáció
Az idén nyugdíjba menők ellátásának kiszámításánál az 1988. januárjától megszerzett jövedelmeket kell figyelembe venni. Könnyen belátható, hogy csaknem három évtizeddel ezelőtt mások voltak a bérviszonyok, nem lehet összevetni az akkori fizetést a 2015-össel. Ezt a különbséget egyenlíti ki a valorizáció szorzószám. A szorzószámokat márciusban teszik közzé (ez történt meg most is) kormányrendeletben. Az emelkedés mértékét jól példázza az 1980-ban szerzett jövedelmekre vonatkozó szorzószám, ami a tavalyi 43,026-ról 46,427-re nőtt.
Szolgálati idő
Aki maga próbál számolgatni, jó, ha tudja, hogy az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege. 25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész. 2017-ben az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 Ft. Felső határ nincs.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás