Vezérre, vagy legalábbis vezérlőelvre van szüksége a tüntetőknek, mert az már most látszik, hogy nemcsak a CEU ellehetetlenítése miatti felháborodás vitte utcára az embereket.
Vezérre van szüksége a CEU ellehetetlenítése miatt elindult tüntetések résztvevőinek – fejtegeti a Magyar Nemzet szerda reggeli vezércikkében.
A lap szerint egyelőre nem látszik senki olyan, aki ebből a mozgalomból – mert az jól érzékelhető, hogy az embereket nem csak a CEU ügye miatt érzett düh vitte az utcára – kiválhat, és vezetőjévé lehet a zömmel Y-generációs, európér irányultságú, apolitikus, középosztálybeli középkorúaknak.
(A CEU kapcsán kedden az USA külügyminisztériumának helyettes államtitkára elmondta, az egész Trump-kormány az egyetem mögött áll. A minisztérium szóvivője egyenesen azt kérte a magyar kormánytól, hogy ne alkalmazza a felsőoktatási törvény elfogadott változtatását.)
A Magyar Nemzet szerint a Gulyás Márton-féle akciók egyáltalán nem tesznek jót a tüntetéseknek, az ilyen megmozdulások, bár a tüntetések szervezőitől teljesen önálló kezdeményezések, pont a tüntetések megítélésére vannak negatív hatással.
(Gulyás és pár ember festékkel akarta lelocsolni a Sándor-palota falát hétfő éjjel a spontán kialakult tüntetésen – ami azért jött létre, mert Áder János köztársasági elnök aláírta a CEU ellehetetlenítését célzó törvényt –, de a festékből a rendőrökre is jutott, emiatt elfogták és rabosították őket. Kedd este sok százan tüntettek értük a Gyorskocsi utcai fogdánál a rendőrökkel dulakodva.)
Ugyanakkor eddig a tüntetések szervezői jól kezelték a tömegeket, noha az már a legelső megmozduláson is látható volt, hogy hiába akartak a szervezők csak az oktatáspolitika ellen felszólalni, hamar az egész kormány működését kritizálták a tüntetők.
A lap megkérdezte Böcskei Balázs politológust, aki szerint kiszámíthatatlan jelenleg a kimenetele a tüntetéssorozatnak (szerdán fél hattól a Hősök terén lesz újabb megmozdulás a civileket vegzáló törvény ellen), hogy ebből valódi mozgalom, és esetleg új politikai alternatíva lehessen, ahhoz az kell, hogy több más témát is beemeljenek a tüntetésekbe, magasabb szintű legyen a protestálás.
Fotó: MTI
Böcskei hozzátette, az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy ellenzéki erők nem tudtak megerősödni az eddigi tüntetések miatt, sőt, legtöbbször marginális helyzetbe kerültek, nem tudták a tömegeket a maguk irányába fordítani – ez hosszabb távon a kormányoldalnak kedvezett.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet elemzője szerint is jól látszik, hogy az oktatáspolitika elleni demonstráció mindinkább kormányellenessé válik – erre példa a szerdai tüntetés is. Az elemző hozzátette, az, hogy rövid idő alatt ez már az ötödik, nagy létszámúnak ígérkező tüntetés lesz Budapesten, abból a kormánnyal szembeni erős ellenállás is jól látható. Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy ezekből a megmozdulásokból az ellenzéki pártok nem nagyon tudják kivenni a részüket, és a tüntetők is szeretik fenntartani függetlenségüket a pártoktól, mert az fontos hívószó a tömegeknek.
Ennek az országnak tényleg olyan vezetőre van szüksége, aki megmondja mit tegyünk, mit gondoljuk, mit akarjunk.
Békés úton diktatúra még soha nem dőlt meg. Lehet várni a csodát, a nagy "vezért", a külső támogatást, a sült galambot, vagy okolni másokat - de ha nem tudják, mit kell tenni, akkor nem fog történni semmi. Néhány skandálás közben focimeccsről beszélgetni, a rendőrökkel békésen elcseverészni -- a nemzeti ünnepeinken a megemlékezések nem ilyenekről szólnak...
Akkor marad a fogcsikorgatás, mert a hatalom nagyon tudja, hogy maradjon fenn.
És bár minden hatalom egyszer megbukik - nem mindegy, hogy néhány hónap, vagy néhány évtized alatt.
Hogy is mondták régebben - csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek.
Ha rám cáfol az élet, örülni fogok, ha igazam lesz, élhetjük a rabok keserves életét.