Pósfai Gábor, a Decathlon magyarországi ügyvezetője Facebook-posztban reagált Orbán Viktor húsvéti nyilatkozatára, melyben arról beszélt a miniszterelnök, hogy tüntetésektől még a békés és derék keresztény embereknek is viszket a tenyere.
„Viszket a tenyered? Mosd meg és nyújtsd oda Felebarátodnak. Ha már Húsvét van.”
- reagált az ügyvezető.
„Abba most ne menjünk bele, hogy én keresztény emberként akár ezt ki is kérhetném magamnak és számonkérhetném rajta a Tízparancsolat különböző pontjait, különös tekintettel a VII., VIII. és X. pontra. De a legfőbb bajom inkább az, hogy aljasul megint előjön az uszítás, a magyar emberek tudatos egymással szembe fordítása, az „amit szabad nekünk, azt másoknak nem” effektus.”
– írja Pósfai. Arról is szól, hogy mindig is jobbra szavazott, és egyáltalán nem fél, ilyeneket megosztani egy nagy cég vezetőjeként.
„Azért még lehet más is normális, hogy nem ugyanazt gondolja, amit én. Azért még dolgozhatunk együtt sikeresen, mert pont a sokszínűség, a sok különböző vélemény viszi előre a világot. Jobb helyeken.”
Véleménye szerint a kormányzati uszításnak drámai következménye van Magyarországon.
„Csak egy vélemény lehet helyes. Csak nekünk lehet igazunk. Mindig háborúzni kell. Elmúltnyolcév, magánnyugdíjpénztárak, Gyurcsány, Bajnai, kizsákmányoló multik, migránsok, EU, Simicska, Brüsszel, Soros – állítsunk meg mindenkit, mindenki ellenünk van! Mindig más a hibás. És közben embereket, barátokat, családokat fordítanak egymás ellen a demagóg, sokszor teljesen alaptalan és értelmetlen érvrendszerükkel. Magyarországon mindig is hiányzott a normális vitakultúra, de az „elmúlthétév” még a csíráit is megszüntette, elkezdte teljesen elbutítani az embereket. Mert vitázni veszélyes. Ahhoz kellenének kellően alátámasztott érvek. Ahhoz tisztelni kellene a másikat. És az politikailag nem lenne olyan kifizetődő. Miért nem lehet normálisan leülni egymással? Ha erősödik egy ellenvélemény (netadó, vasárnapi zárvatartás, olimpia stb.), akkor gyorsan levesszük napirendről. Miközben ezekből több olyan téma is volt, amiről lett volna értelme vitatkozni, átbeszélni. Ugyanez igaz a migránshelyzetre is. Valódi probléma, de nem normálisan beszélünk róla, hanem háborús, rövid távú politikai érdekeket szolgáló kontextusba helyezve.”
A rendszer lényegét így foglalja össze:
„Tüntetni, akkor lehet, ha azt a Békemenet csinálja. Újságot akkor lehet csinálni, ha az azt írja, amit mi akarunk. Az a jó keresztény (definíciószerűen), aki ránk szavaz. Az iskola legyen egyféle, ne gondolkodjon ott senki. A multi az akkor jó, ha munkahelyet teremt, de majd megmondjuk, hogy azt hogyan tegye. A szerencsejáték csak akkor veszélyes, ha nem mi szedjük belőle a hasznot. A bankok kizsákmányolóak, persze csak akkor ha nem államiak. Az átláthatóság fontos, kivéve közbeszerzéseknél és az állami szerveknél. A dohányzás káros, persze csak akkor nem, ha ebből is mi húzunk hasznot. Sorolhatnám nagyon sokáig.”
Az írja:
„El kéne kezdeni építeni valami normális társadalmat. Együtt. És utóbbi nem egy politikai párt neve ebben a mondatban, hanem utalás arra, hogy szétszakadva, egymásra fújva, egymást hergelve ez nem fog menni. Sőt: társadalmi katasztrófához vezet majd”.
Ettől még én a "pogány" egyetértek vele és követendőnek tartom.