Úgy újították fel a meglévő négy szovjet honvédségi helikoptert, hogy azok modern védelméről – páncél, infracsapda – nem gondoskodtak. De az éjjeli bevetést sem könnyítették meg két gépen.

Nem sikerült valami jól a négy szovjet/orosz Mi-17-es szállító helikopter felújítása a Magyar Nemzet szerint. 

Cikkükben ugyanis azt írják, az lemúlt évben mintegy négymilliárd forintból nagyjavításon átesett gépeknél még az alapvető védelmi berendezéseket sem sikerült beszerelni.

Se páncél, se infracsapda – így sikerült felújíttatni a katonai helikoptereket

Fotó: kormany.hu/Botár Gergely

Ilyen például az infracsapda, ami a vállról indítható rakéták ellen tud védelmet adni (mert a kilőtt magnéziumfáklyára megy rá a rakéta, nem a helikopterre szerencsés esetben), vagy a páncélvédelem, ami a pilótákon és legénységen túl az érzékenyebb egységeket (hajtómű például).

Ezeket nem sikerült beépíteni, pedig az oroszországi gyártó készletében szerepelnek ilyenek, az infracsapda konkrétan automatizált, és borsos ára ellenére is megérte volna a beépítése, mert legalább 8 évig szolgált volna a gépeken.

A páncélvédelem hiánya miatt a cikk szerint a május végén visszahozott gépek már a csöves fegyverek tüzétől és a repeszektől sem képes megvédeni a rajta/benne utazókat. A környező országokban, ahol Mi-17-es és Mi-8-as típusokat használnak, ezek a védelmi képességek megvannak.

A Magyar Nemzet cikke szerint a kiküldött négy gépből kettőnek a kabinvilágítása nem volt kompatibilis az éjjellátó készülékekkel, ezt is ki lehetett volna javítani a nagyjavításon, mert ezáltal az éjjel bevethető gépek száma 4-re nőtt volna. De nem sikerült, nem lett megrendelve ez a javítás.

A cikk felhívja arra is a figyelmet, hogy a kormány most készül 12 Mi-24-es harci helikoptert újra csatasorba állítani, ezeket is nagyjavításra küldik ki, és ezeknek még bonyolultabb követelményeket kell kiállniuk, vagyis jó lenne, ha ügyelnének arra a honvédségnél, hogy milyen felújítást is kérnek a helikopterekre. 

És nem árt a megfelelő védelem és éjjellátó képesség beszerelése mellett fegyverzetet sem vásárolni a Mi-24-esekhez, mert az ötéves leállításuk alatt (amíg a gépek a szabad ég alatt álltak) a honvédség eladta a rakétakészletüket.

(Címlapi kép: kormany.hu/Botár Gergely)

37 hozzászólásarrow_drop_down_circle

egyvandor
Potenciális ellenféllel javíttatjuk, mert már erre sem vagyunk képesek. Mit találunk most a Dunai Repülőgépgyár helyén? Magyarország erősödik.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Equus
@Főlökött: hány Ft-ot is ér egy ilyen szinten képzett pilóta? (gondolom, a 21-es sem 100 órát repült). Idióta hivatalnokok ülnek az arannyal teli ládán. Ezért tart itt ez az ország ahol... :(
36
@Főlökött: Hát...Rendesen "vitrinbe" raktak benneteket. Szomorú.:(
Öszintén, nekem annyi kapcsolatom volt/van a katonai repüléssel, hogy a 80-as és 90-es években gyerekként, fiatalként modelleztem/maketteztem. Apám(csak családok közti barátság volt, nem katona bajtársi) barátsága az akkori szolnoki helikopter bázis parancsnokával és több tiszttel..hmm sajnos a nevükre már nem emlékszem. Engem nagyon lelkesített(most is lelkesítene, ha...) a katonai repülés. Szerettem a katonákat. Nehéz volt akkoriban jó minőségű repülőgép és helikopter maketthez jutni, de azért valahogy a fent említett katonákon keresztül mindíg kaptam vagy kész, vagy dobozolt maketteket. Festéket, ragasztót meg valahogy megint csak összegubiztam.
Sajnos a gengszter váltással nyugálományba helyezték őket is.
A 90-es években, már megjelent a Top Gun című lap. Minden számát megvettem. Akkor már, olvasni lehetett a magyar katonai repülés, leépítéséről.:(
De, jött új "kapcsolat" a katonákkal.
A gimnáziumban, egyik osztálytársam apja, műszaki tiszt volt a kecskeméti repülőbázison. Életem legnagyobb élménye volt-nem is tudom, hogy sikerült bejutni,-de amikor megérkeztek a MIG-29-es gépek, egyet megnézhettem és bele is ülhettem a javító hangárban. (Szerintem a világ egyik legszebb gépe.) Emlékszem, ott voltak a cirill betűs karbantartási papírok is. Húú, az nagy volt.
Azután jártam a repülőnapokra is, ha esett, ha fújt, kecsóra.(Manapság az sincs, a büdös életbe!)
Főlökött
@Equus: Halmozzam az élvezeteket, a kollégám Kassán repült, így az Ő hajózó könyve, nem igazán magyarul íródott :). Az egészet le kellett fordítatnia, hivatalos módon, magyarra, hogy itthon elfogadják. Nem volt számára olcsó mulatság...

Első évben 280 óra repülés...utolsó évben 32 óra, úgy, hogy hiénának tituláltak, mivel berepülőként, majdnem mindegyik gépindításnál ott voltam.
Leépítettek mindent, a pilótákat is. Már régen rossz, ha egy kapcsolót keresni kell és nem izomból tudod, hogy hol van, látatlanul is odanyúlsz.
Pl.: Mi-8-nál, 282 db kapcsoló és 48 db műszer volt :) :) Tehát szerinted, lett volna értelme a folytatásnak ? Szerintem nem igen...de jó ez így.

Azóta kisimult az arcbőröm és csakis fiatalodok :)
Főlökött
@36: Őszintén a legsiralmasabb élményem kutató-mentő szolgálatban történt :
Már majdnem váltás, sivít a riasztás, 16.00 óra körül. Még fagyott, hó is volt, de készenlét. Sorkatonák vitték az aksikat a gépbe, mivel a melegben tartottuk őket. Rohanunk, mint a veszedelem, készenlét - várakozás - apa-kocsi indít. Jön az utasítás, indít - kigurul - felszáll. No itt nagy a baj, de nem zaklattak bennünket, legyünk a levegőben... 10 perc helyett 6-7 perc alatt meg is történt. Jött a doki is, segéd is, mindenki a fedélzeten volt, egyben volt a csapat.
Érthető legyen a kutató-mentő készenlét olyan nagy 'balhékra' szakosodott, hogy 12 embert fekve elláttak a helcsiben, és mellette egy személyt még műthettek is. Szóval nem kis balhékhoz riasztották ezen készültséget.

Szóval a levegőben vagyunk, de merre ? Nyugat tájákoztató, majd ők irányítanak, irány dél ! Mindegy, csak délre ! Katonai csatornán azért elmondják, Gemenc, tehát ami a csövön kifért. Nem 250-el mentünk :) Jön az info, két gyerek a jeges vízben, Őket kell kiszedni a tó közepéről. Mivel van nálunk gumicsónak is, előre készültünk. Partról behúzzuk dokival, kiszedik a két gyerkőcöt, mi pedig kihúzzuk helcsivel Őket. Ja...
1/2-3/4 óra alatt ott voltunk, kiderült mikor leszálltunk, 10.00 órakor estek be és a búvárokat várják már a felkutatáshoz. Ott álltunk leforrázva, erre egy jószituált helyi tv-s az orrom alá tol egy mikrofont, hogy nyilatkozzak. Hát nem volt miről.
Szótlanul indítottunk, irány Taszár, tankolni és irány haza. Olyan fogyasztást hoztunk össze, hogy Taszáron 1300L tankoltunk.

A legszebb élmény, Taszár, első repülőnap. Kisgyerek odatipeg, bácsi, maga melyiken repül ? Mutatom, itt van, MI-8. Megnézhetem ? Persze, be is ülhetsz. Azt mondta, Ő is ilyenen akar majd menni.
A második legszebb élmény pécsi eje dobatás, mely visszaút során egy hölgyel az ölemben sikerült véghezvinni, melyet kértem ne kürtölje ki..Egy sportrendezvényen nem azt hallom, hogy egy pilcsi ölében ültem ? Bemutatkoztam:)Csak nézett.
36
@Főlökött: Atya ég! 10.00-kor estek vízbe és 16.00-kor riasztottak. Akkor, nagyjából már sötétben értetek oda...Hát...akkor igen nehezen ment az info. A vége pedig, gyerek temetés lett.:(

A hölgyel kapcsolatban csak annyit: kicsi a világ:)

Már csak a kutató-mentő történeted okán is, nem csak hogy helikopter képességre lenne szükség, hanem-szerintem- az országot négy régióra osztva, de legalább kettőre-minden régióban elérhető, korszerű SAR képességgel(is) rendelkező helikopterekre lenne szükség. A fenének zárták be pont ezért, Szentkirályszabadját! Inkább korszerűsíteni kellett volna.
Eriksson
Az oroszokat ezzel a megbízással igen ostobának nézték. Méghogy ők újítsanak fel NATO kompatibilis gépeket a mai forrongó orosz ellenes időkben, hááát...

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.